Cs. Schwalm Edit szerk.: Szlovákok Heves megyében (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 11. Eger, 1996)

Krupa András: Jeles napok a mátraaljai szlovákoknál

A másik eleddig csak Kisnánán gyűjtött dal, melyben a hét napjaihoz kötve a rest és tékozló férfiakat gúnyolják ki. (Idő és hely hiányában erre most nem térünk ki.) Összegezve: A közölt adatok alapján megállapítható, hogy a három mátraalji, szlovákok által is lakott helységben a szlovákok egyrészt megőrizték az eredeti lakóhelyről hozott jeles napi szokásaik egy hányadát, másrészt a környező palócok kalendáris szokásgyakorlatának hatását is érzékelhetjük, ill. a két etnikum egymás mellett élése kölcsönhatásos érintkezése következtében erőteljesen érvényesül az együttélés kiegyenlítődési törvényszerűsége, mely részint párhuzamosan egymás mellett élteti az azonos vagy hasonló szokásokat, hiedelmeket, részint integráló jellegű. A három tárgyalt helység egymás közötti szoros kapcsolattartása viszonylag közel hozta, ill. egységesítette az esztendő fontosabb szokásait. Ismerve a Mátra-közepi szlovákok jeles napi gyakorlatát, rögzíthető, hogy noha kereskedelmi kapcsolataik voltak (fentről faszenet szállítottak, ők különböző cikkeket árultak ott), a mátraalji szlovákok jeles napjainak szokásvilága - az azonos katolikus vallással összefüggő elemek, ill. az archaikusabb szokások (pl. pünkösdi zöldággal díszítés stb.) kivételével - nincs szoros összefüggésben a mátrai szlovákokéval. A rohamos nyelvi és kulturális asszimiláció miatt a mátraalji szlovákok anyanyelvhez kötött szokáselemei, népi szövegei, énekei azonban kihalnak, s csak a legidősebbek emlékezetében lelhetők fel.