Cs. Schwalm Edit szerk.: Szlovákok Heves megyében (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 11. Eger, 1996)

Krupa András: Jeles napok a mátraaljai szlovákoknál

Adatközlő:Domoszlai Jánosné Lakatos Mária (1920) Kisnána, 1994. Az újabb szlovákiai kutatások szerint a vallásos énekek előadása a Morena-hordás idején nem elszigetelt jelenség, a kisnánai ének első sorához képest módosult változatai (Podakujme Kristu pánu) széles körben ismert Kysucán, Trencsénben, Árvában és több nyugat- és részben közép-szlovákiai helységben (Terchová, Dlhé Pole, Drazovce, Kosariská, Detvianska Huta). S énekeltek más vallásos éneket is, mint pl. Isiel pán Jezis, Prisli sme pozdravit', Otce nás. Ezek az adatok egyúttal arra is figyelmeztetnek, hogy a Morena-hordás öntevékeny népi szokását sok helyen intézményesen befolyásolta az egyház - véli KREKOVICOVÁ, Eva -, mely összefügg azzal is, hogy a Morenahordás a nagyböjt idején zajlott le

13

. Liptóban is legszebb ruhákba öltöztek a lányok, s egyikük volt a királynő vagy a menyasszony, de bábut vittek! Breznóban, a Garam mentén, a nyugat-szlovák térségben pedig hol zöld ligetet, hol zöld fűzfát, hol májust vagy nyarat szimbolizáló ágat vittek, s azok is, akik vallásos éneket szólaltattak meg!

14 A kisnánaiak az emlékezet szerint korábban nem hordtak sem bábut, sem zöld ágat, hasonlóképpen, mint a délkelet-alföldi szlovákok sem

15

. Kisnánán - szintén sajátos helyi szokásként - ha nem fogadták a lányokat a háziak vagy elzavarták őket, haragosan visszakiabáltak: Nak vám pes zje kapustul (Egye meg a kutya a káposztájukat!) Ahol szíves vendégek voltak, s ajándékot is kaptak, ott ugyanazt a bőségvarázsló köszönő éneket adták elő, mint a fiúk újévkor (Dakujeme, Ja kujeme stb.). 13 KREKOVICOVÁ, Eva, 1988. 165., Vö. HORVÁTHOVÁ, Emília, 1986. 171. 14 HORVÁTHOVÁ, Emília, 1986. 164-174. 15 KRUPA András, 1971. 137-144.