Cs. Schwalm Edit szerk.: Szlovákok Heves megyében (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 11. Eger, 1996)
Krupa András: Jeles napok a mátraaljai szlovákoknál
ben maradt fenn. A szomszédos nógrádi és Galga-menti, pilisi régióban (az utóbbi jórészében) minden esetben a pásztort csapkodták meg. Pilisszántón, Dabas-Sáriban a pásztorok verték meg a gyerekeket, Vértesszőllösön pedig a gazdasszonyt, a Pest melletti Csömörön a család minden tagját. A délkelet-alföldi szlovákoknál hol a gazdasszony, hol a pásztorok verték meg a gyerekeket. A bakonyi és pilisi (Kesztölc, Szápár) szlovákok egy részénél pedig a pásztorok nem vesszőztek, sőt, Bakonycsernyén vesszőt sem vittek magukkal 9 . E változatosságnak is több okozója van, de legfőbbnek tartom a származás helyének a különbözőségét. A magyaroknál TÁTRAI Zsuzsanna összefoglalása szerint mindenekelőtt a pásztort csapkodták meg, miként a palóc vidék nyugati és középső részén, tehát a Heves megyei helységekben is. A palóc pásztorok köszöntő verseinek néhány sora, ill. kifejezése ugyancsak rokon a kisnánaiak megfelelő szlovák szövegével 10 . A kisnánai családok a vacsora után közösen ébren vártak az éjféli misét. Legfeljebb a legények vagy a nagylányok mentek el a baráti körükhöz. Mielőtt harangoztak volna az éjféli misére, a pásztorok felmentek a helység legmagasabb pontjára, a Nagy-partra (Vel'kí vrsok), s ostoraik pattogtatásával, tülkeik harsogásával (karikásom pl'ieskau, tr-úbou trúbiu) köszöntötték Jézus születését. A magyarországi szlovákok körében - kutatásom szerint - a pásztorok zaj csapásának három válfaja mutatható ki. Az egyik a dunántúliak egy részére jellemző, itt délután vagy este nagy csattogással járták végig a falut, a másik egyformán megtalálható a dunántúli és a zempléni szlovákoknál, ezeknél elmaradt a vesszőhordás. A harmadik fóként ott él, ahol a pásztort meg is verik, s e helyeken a két szokás (a vesszőzés és a zajcsapás) teljesen elkülönül egymástól, miként Kisnánán, mely ez utóbbi csoporthoz tartozik. 9 KRUPA András, 1995. kézirat 10 TÁTRAI Zsuzsanna, 1990. 242-243., GULYÁS Éva-SZABÓ László, 1989. 336-340., MANGA János, 1968. 52-67., TÓTH Judit, 1988.63.
