Cs. Schwalm Edit szerk.: Szlovákok Heves megyében (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 11. Eger, 1996)

Krupa András: Jeles napok a mátraaljai szlovákoknál

Rövid előadásunkban a három mátraalji község szlovákjainak néhány fontosabb jeles napját dolgozzuk fel, ill. ezeknek is csupán egy-két kiemelkedő elemét. E katolikus szlovákok foként Árvából, Zólyomból, Gömörből, Kishontból, Nógrádból stb. érkeztek. Tapasztalhatjuk, hogy a néphagyomány szívós konzervativizmusa hatására az emlékezetben fellelhető szokások vagy részeik miként őrződtek meg mint az őstelepülésekről hozott elemek, ugyanakkor miként adaptálták a környező magyarok - palócok népi kultúrájának egyes részeit. A meglévő szokások ismertetésén túl - időrendi felsorolásban - ezekre a lényeges sajátosságokra is rá kívánunk mutatni. *** A hegyvidéki magyarországi szlovák katolikusok Katalin és András napjához kötött egyes mondásai az advent böjtös, közösségi szórakozást tiltó időszakának az előkészítését szolgálják. A domoszlói változat így szól: Katalinét zakáze, Ondtej zaviaze (Katalin tiltja, András beköti. - Mármint a zenét, az éneket.) Andráshoz kötése a magyarságnál általánosan ismert, a Hernád-völgyi szlovákok

1

, ill. a Dabas-Sáriban élők csak Katalint idézik tiltó napként. A katolikus magyar és szlovák népi vallásosság szép megnyilvánulása a szent család szálláskeresése, a lourdes-i és a Szent József ájtatosság. Domoszlón a szent családdal - mint másutt - az advent utolsó kilenc estéjén jártak. Ehhez hasonlóan úgyszintén szokásban volt a lourdesi (így ejtik!) kilenced (február 11-től a 1 MICHÁLEK, Ján, 1989. 262., BÁLINT Sándor, 1977. II. 505.