Cs. Schwalm Edit szerk.: Szlovákok Heves megyében (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 11. Eger, 1996)

Petercsák Tivadar: Erdei foglalkozások, famunkák a mátrai szlovák falvakban

Petercsák Tivadar ERDEI FOGLALKOZÁSOK, FAMUNKÁK A MÁTRAI SZLOVÁK FALVAKBAN Míg a mátraalji falvak szlovák telepesei a XVIII. század elején, első felében kerültek mai lakóhelyükre, addig a hegység belsejébe később települtek a nyelvüket máig is jobban megtartó szlovákok. A mátrai szlovák falvak (Mátrakeresztes, Mátraszentimre, Mátraszentlászló, Mátraszentistván és Szuhahuta) létrejötte az üveggyártáshoz, az erdei munkához kapcsolódik. Az első mátrai üveghutát II. Rákóczi Ferenc földesúr alapította 1708-ban a Somhegy alatt, a később Parádóhutámk nevezett telepen. 1725-ben 8 magyar és egy szlovák családfő dolgozott itt, 1753-ban viszont a legényekkel együtt 15 ember működött a hutában, s kettő kivételével szlovákok. Az üveggyárat a XVIII-XIX. század fordulóján telepítették át a mai Parádsasvárra

1

. A hasznosi erdőkben a cisztercita rend pásztói adminisztrátora, Dalmata Ferenc 1741-ben létesített üveghutát és hamuzsírföző üzemet, ami 1785-ig működött. A XVIII. század végéig üzemelő hutát 1964-ben Kovács Béla régész tárta fel, és kutatási eredményeit publikálta. A feltárás során előkerült töredékből megállapítható, hogy zömében zöldüvegből fúvott palackokat, esetleg kancsókat és kb. 15 cm átmérőjű ablaküveg karikákat készítettek

2

. Mátrakeresztes két huta működésének köszönheti létrejöttét. Az Alsó huta 1785 előtt keletkezett és 1834 előtt szűnt meg. A Dessewffy vagy Felső hutát a XIX. század elején alapították és 1847 előtt szűnt meg. Szuha község határában először Németmezőn létesült üveghuta 1755-ben, amely 1777-ig üzemelt. 1 SOÓS Imre 1955.47-48. 2 CSIFFÁRY Gergely 1995; KOVÁCS Béla 1968. 205-220.