Cs. Schwalm Edit szerk.: Szlovákok Heves megyében (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 11. Eger, 1996)
Bakó Ferenc: A szlovák népi építkezés sajátosságai a Mátra alján
hogy Kisná-nán is, ahol 1740-ben 9 nemesi birtokos élt, vagy gazdálkodott, volt valami folytonosság a középkori viszonyokkal. Erre vall, hogy a belterületen a szokottnál több magyar földrajzi név található, mint Falu, Görbös (utca), Taraszkos (1849-ben osztrák ágyúk álltak itt), Török ország (a XVI. század óta itt birtokos fönemes család neve); a külterületen pedig a Tábor helye, a Sáncz hegy és a Kertek. Utób-bi név arra utal, hogy itt voltak a falu ólaskertjei, amelyeket még a múlt században is használtak, nevük szlovákul Humna, Domoszlón ugyanez Holovnyica. A belterületi nevek használatára jellemző, hogy egyes nevek csak szlovákul, mások viszont magyarul és szlovákul hangzanak. A vízfolyás, a patak neve általában szlovák: Kisnánán, Szajlán Dolina, Domoszlón Závoza és Zizelka, de ugyanitt a meleg forrást csak magyarul nevezik meg: Melegvíz. Hasonlóképpen többnyire magyarul hívják a kenderáztatót, a MocsolyásX (Szajlán), de Mátraszentimrén pl. csak szlovákul: Mlaka. A belterület egyik része Mar-kazon Krakó, ami a helyiek szerint pástot jelent, mint a zsellérek falurészét. A név eredete ismeretlen, de magyar falvakban is hasz-nálatos, mint Kaiban és Besenyőtelken. Az utcák neve általában magyar, de többször kétnyelvűén megnevezve, amikor maga a név, vagy jelzője hangzik más nyelven. Példák az előbbire: Domoszlón a Tirojka köz, Kapusznyicai út (a Káposztáskertek felé), Szajlán pedig az Ulicska köz; Kisnánán fordított a helyzet: Nagyujica, Kis-ujica. A magyar szokásokhoz hasonlóan a falurészeket gyakran nevezik el az ott lakó családokról: Kisnánán Bajzi szög, Izaza ujica, Markazon a Ma tej köz, Szajlán a Kusnyér szög, de ugyanígy a kutakat is: Domoszlón Kusnyár kút, Kisnánán Sztrasnyik kút, Szajlán Balyi kút. A gyalogút neve Markazon csak magyarul: Csapás. A külterületi határnevekről elmondható, hogy a legtöbb kétnyelvű és hol az egyik, hol a másik nyelvet, nevet használják gyakrabban. (A földrajzi nevek eredetét, használatát egyébként szlavista nyelvésznek kellene megvizsgálnia.) A föld felszínének formái, a vizek vagy a dűlők nevei tartoznak ide, mint Ubocs, aminek erede-