Cs. Schwalm Edit szerk.: Szlovákok Heves megyében (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 11. Eger, 1996)
Nemes Lajos: Szlovákok XVII-XVIII. századi Heves megyei betelepedésének vázlata
Előrehaladott állapotban van már annak kutatása, hogy a XVIII. századi Felsőnánára, ma Kisnánára honnan telepedtek be szlovák anyanyelvű lakosai. Az árva vármegyei Bobróról, Hladovkáról, Szlanicáról és Medvevcéről, a Bars megyei Kiczőről és Kiszelfaluból, a Gömör megyei Feledről, Királyhegyaljáról, Sumjacról és Nagyrőcéről, a Kishont megyei Valkóról, a Nógrád megyei Komáról, Litkéről és Losoncról, a Sáros megyei Molnárvágásáról és Hochlakról, a Szepes megyei Gyónfalváról és Stóláról, a Trencsén megyei Csákfalvárói és Kolarócról, a Túróc megyei Valcsáról, a Zemplén megyei Homonnáról, Nagytornyáról és Új székről, valamint a Zólyom vármegyei Gyetváról és Kisgaramról. Van adatunk lengyel család beköltözéséről is 11 . A beköltözőiteknek csak egy része marad a fent felsorolt falvakban. Tekintélyes, a kutatás jelenlegi állapotában meg nem állapítható részük továbbvándorol. így pl. egyes bevándorlói továbbköltöztek a Jászságba. A XVIII. század első harmadának nemzetiségi viszonyaira igen értékes leíró forrásnak tekinthetjük - a szlovák származású Bél Mátyás „Notitia Hungáriáé novae hungarico-geographica" c. munkájának Heves- és Külső Szolnok vármegye leírását tartalmazó kötetét, melyben a szlovák betelepülőkről is megpróbál hiteles képet festeni. „A betelepült szlovákok többen vannak mint a németek. Életmódjukban a magyarokat is, a németeket is utánozzák. Lakásuk nem olyan tiszta mint a németeké, beszédjük pedig olyan mint a magyaroké, mert a magyar nyelvet úgy elsajátítják, mintha magyarnak születtek volna. Nemcsak a városokban, hanem a falvakban is magyarul beszélnek, magyarosan öltözködnek. A falvakban egy-két szlovák már házat, földet, igás állatokat szerzett, de legtöbbjük megmaradt cselédnek, zsellérnek, ezekből csak később lesznek gazdák. Hasonló a helyzet a városokban lakó szlovákokkal is. Az egri szlovákok a török NEMES Lajos: Kisnána betelepedése, gazdasága és társadalma a XVIII. században (kéziratban) 1995.