Cs. Schwalm Edit szerk.: Szlovákok Heves megyében (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 11. Eger, 1996)

Nemes Lajos: Szlovákok XVII-XVIII. századi Heves megyei betelepedésének vázlata

1697- ben a Nógrád megyei Bárkányból Pásztora; 1698- ben a szintén Nógrád megyei Felsőesztergályból Gyöngyösorosziba és a Kishont megyei Klenócról Domoszlóra, Kápolnára és Tiszanánára; 1700- ban Nógrád vármegyei Turicskáról Apcra, Kisfaluból Egerbe, Nagyfaluból Gyöngyösre, Kissztrancinból Hat\>anba, Gácsfalváról pedig Szurdokpüspökibe, a Kishont vármegyei Klenócról Domoszlóra, a (Nagy)Hont vármegyei Egegröl Egerbe és Visontára, Felsőzsemberről Gyöngyösre, Szénavárról Hasznosra, Szebellédröl Szurdokpüspökibe; 1701- ben a Gömör vármegyei Sebeséiről Vécsre; 1702- ben a Kishont megyei Klenócról Domoszlóra és Kápolnára; 1703- ban a (Nagy)Hont vármegyei Hontbesnyődről Hatvanba, a Kishont vármegyei Orlajtörékről Karácsondra, a Nógrád vármegyei Tótkelecsényről Gyöngyösre; 1704- ben a Gömör megyei Csetnekről Tóftjfaluba, a (Nagy) Hont megyei Korponáról szintén Tóftjfaluba, a Kishont vármegyei Fűrészről Domoszlóra, Klenócról Domoszlóra, Kápolnára és Visontára, a Nógrád megyei Megyerről Hat\>anba, Gácsról és Lentóról Tóftjfaluba; 1705- ben a Kishont vármegyei Tiszolcról Boconádra; 1706- ban a Nógrád megyei Alsóesztergályról Tarnaszentmáriára; 1708- ban a Kishont megyei Hacsóról és Klenócról Domoszlóra, a Nógrád megyei Felsőesztergályról Gyöngyösorosziba; 1709- ben a (Nagy)Hont megyei Felsőzsemberről Gyöngyösre, a Nógrád megyei Alsóesztergályról Tarnaszentmáriára; 1710- ben a Kishont megyei Kraszkóról Tarnaszentmáriára, Szuháról pedig Hortra, a Nógrád megyei Rapról Gyöngyösre; 1711- ben a Kishont megyei Kraszkóról és Tóthegymegről Gyöngyös halászra, Nyustyáról és Válykóról Horn-a, Rimabányáról Karácsondra és Vámosgyörkre, Klenócról Kápolnára, a Nógrád megyei Gácsfalváról Tarra, Tőrincsről pedig Gyöngyösre;