Cs. Schwalm Edit szerk.: Néprajzi kutatások Gyöngyös környékén (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 10. Eger, 1994)

Petercsák Tivadar: A mátrai erdőhasználat sajátosságai

Petercsák Tivadar A MÁTRAI ERDŐHASZNÁLAT SAJÁTOSSÁGAI A hagyományos paraszti erdőhasználat kutatása sok részletét feltárta az erdő birtoklásának, jogviszonyainak és hasznosítási módjainak. Ez különösen értendő az észak-magyarországi régióra, az Északi-középhegység vidékére

1

. A vizsgálat során különbséget kell tennünk a falvak népe és a mezővárosok lakosságának erdőhasználati gyakorlata között. A falvakban a feudalizmus idején az erdő a földesúr tulajdonában volt, a jobbágyok az ú.n. faizási jog alapján részesedtek az erdő fájából. A jobbágyfelszabadítás, majd az erdőelkülönítések után az egykori jobbágyok szántóföldjük arányában jutottak erdőterülethez, amelyet osztatlanul, közösen birtokoltak a XX. század közepéig. A mezővárosokban az erdők a város tulajdonában voltak, s annak hasznából a város és lakói meghatározott rend szerint részesedtek. A paraszti közösségek erdőhasználatát jobban ismerjük, mint a mezővárosokét. Ezért a mai napon a konferenciának helyt adó, és a Mátrában nagy erdőterületekkel rendelkező mezőváros, Gyöngyös erdőhasznosítási gyakorlatának jellemzőit mutatom be

2

. A levéltári és recens kutatás eredményeként a XVIII. századtól a XX. század közepéig terjedő korszakjellemzőit ismertetem. Annak ellenére, hogy a Mátra déli lejtőjére települt Gyöngyöst „szőlőmonokultúrás mezővárosaként tartjuk számon

3

, sokrétű hasznosítása révén az erdő is fontos szerepet játszott a lakosság életében. A XLX. század végi statisztika adatai szerint a város 7776 katasztrális hold összterületéből 3262 katasztrális hold, va1 A téma kutatásának eredményeit PETERCSÁK Tivadar több tanulmányban foglalta össze. 1985. 253-265; Legutóbbi öszszegzése: 1992. 2 vö.: PETERCSÁK Tivadar, 1984. 457-506. 3 KECSKÉS Péter, 1984. 401-456.