Cs. Schwalm Edit szerk.: Néprajzi kutatások Gyöngyös környékén (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 10. Eger, 1994)

Petercsák Tivadar: A mátrai erdőhasználat sajátosságai

Petercsák Tivadar A MÁTRAI ERDŐHASZNÁLAT SAJÁTOSSÁGAI A hagyományos paraszti erdőhasználat kutatása sok részletét feltárta az erdő birtoklásának, jogviszonyainak és hasznosítási módjainak. Ez különösen értendő az észak-magyarországi régióra, az Északi-középhegység vidékére 1 . A vizsgálat során különbséget kell tennünk a falvak népe és a mezővárosok lakosságának erdő­használati gyakorlata között. A falvakban a feudalizmus idején az erdő a földesúr tulajdonában volt, a jobbágyok az ú.n. faizási jog alapján részesedtek az erdő fájából. A jobbágyfelszabadítás, majd az erdőelkülönítések után az egykori jobbágyok szántóföldjük arányában jutottak erdőterülethez, amelyet osztatlanul, közösen birtokoltak a XX. század közepéig. A mezővárosokban az erdők a város tulajdonában voltak, s annak hasznából a város és lakói meg­határozott rend szerint részesedtek. A paraszti közösségek erdő­használatát jobban ismerjük, mint a mezővárosokét. Ezért a mai napon a konferenciának helyt adó, és a Mátrában nagy erdőterüle­tekkel rendelkező mezőváros, Gyöngyös erdőhasznosítási gyakor­latának jellemzőit mutatom be 2 . A levéltári és recens kutatás ered­ményeként a XVIII. századtól a XX. század közepéig terjedő kor­szakjellemzőit ismertetem. Annak ellenére, hogy a Mátra déli lejtőjére települt Gyön­gyöst „szőlőmonokultúrás mezővárosaként tartjuk számon 3 , sok­rétű hasznosítása révén az erdő is fontos szerepet játszott a lakos­ság életében. A XLX. század végi statisztika adatai szerint a város 7776 katasztrális hold összterületéből 3262 katasztrális hold, va­1 A téma kutatásának eredményeit PETERCSÁK Tivadar több tanulmányban foglalta össze. 1985. 253-265; Legutóbbi ösz­szegzése: 1992. 2 vö.: PETERCSÁK Tivadar, 1984. 457-506. 3 KECSKÉS Péter, 1984. 401-456.

Next

/
Thumbnails
Contents