Cs. Schwalm Edit szerk.: Néprajzi kutatások Gyöngyös környékén (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 10. Eger, 1994)

Horváth László: A Heves megyei kivándorlás kutatás főbb tanulságai

Az említettek folyománya kicsit az is, hogy a köztudatban az emigráció mint a „legkizsákmányoltabb, legelesettebb, legnincstelenebb rétegek" mozgalma él. Ennek mond élesen ellent az a tény, hogy a századfordulón csak az útiköltség 200 koronára rúgott. Ez körülbelül egy mezőgazdasági munkás egy-másfél évi keresetének felel meg. Bármilyen vonzó lehetett is ezen réteg számára az ú.n. Amerika-mítosz, mégsem állt módjában a kezdeti években személyesen megtapasztalni. Az első években a középparasztok, nagygazdák fiai, féliparos, félparasztok, módosabb emberek szálltak hajóra, kikerekíteni, megduplázni gazdaságukat. Az agrárproletárok csak azután kerülhettek sorra, mikor a látványos dollárküldemények a falut meggyőzik a kivándorlás rentábilis voltáról. Ezután már élelmes vállalkozók, sokszor a kocsmárosok - kamatos kamat reményében - a legszegényebbnek is kölcsönadnak a hajójegyre. (Talán erre a tényre utal az is, hogy a kezdeti években Mátraderecske a legtöbb kivándorlót kibocsájtó falu, holott ez a térség legmódosabb települése.) IV. Minden település emigrációjánál meghatározó az elsők, a pionírok szereplése. Az ő kudarcuk évekre visszavetheti, sikerük megsokszorozhatja a falu mozgalmát. Én minden település esetében megkíséreltem a pionír személyét megfogni. Ebben nagy segítség a Heves Megyei Levéltár amúgy igencsak foghíjas anyaga. A hevesi példákon jól leszűrhető, hogy az első falubeli kivándorlók már évekkel korábban elszakadtak a tradicionális paraszti életformától. Távol szeretteiktől, vasútnál vagy másult dolgozva jóval mobilabbak, mint a falusi közösség többi tagja. Ez a mobilitás pedig a jelek szerint elősegíti a kivándorlás megindulását. Érdemes talán fölfigyelnünk arra, hogy a kivándorlást elindító községek csaknem mindegyike a vasút vonzásában élt. Az 1871ben elkészült Hatvan—miskolci vasút nemcsak érinti, de részint foglalkoztatja Ludas, Kál, Kápolna, Kompolt, Füzesabony, Mezőtárkány lakosságát. Az 1882-ben megépült Kisterenye-Kisújszállás közötti vasút szintén Kairól kiindulva Tófalu, Aldebrő, Feldebrő, Verpelét, Tarnaszentmária, Sirok, Recsk, Mátraderecske, Mátraballa útirányon át éri el Kisterenyét. A vasutasok mobilitásuk okán is, de információhordozóként is jelentősebb szereppel bírnak a