Cs. Schwalm Edit szerk.: Néprajzi kutatások Gyöngyös környékén (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 10. Eger, 1994)

Kecskés Péter: Gyöngyös és Heves megye Vargha László magyar népi építészeti gyűjteményében

anyagát. Ennek előkészítéseként folyamatban van az az archiváló munka, melynek során a Mátra Múzeum másolatban megkapja a gyűjtemény teljes gyöngyösi anyagát. A Vargha-hagyaték egy részét, mely összefüggő építészeti felmérés, néprajzi leírás, történeti anyag- és fényképdokumentáció részeket tartalmaz, öt évre zároltuk. Ez annak érdekében történt, hogy forráskiadványsorozat formájában jelentessük meg a Magyar Néprajzi Gyűjteményt. A teljesség kedvéért ismertetjük a munka közben lévő, illetve tervezett lokális, illetve tematikus kötetek koncepcióját. 1. Kidé és a Borsa völgye népi építészete /. Kutatástörténet 28 oldal. 1. Az Erdélyi Tudományos Intézet tevékenysége, 2. Borsa völgyi kutatások, 3. Vargha László anyaga és a feldolgozás módja. //. Forrásközlés (építményleírások falvanként) 1. Kide 46 oldal, 2. Bádok 14 oldal, 3..Csomafája 13 oldal, 4. Kolozsborsa 11 oldal. III. Tematikus összefoglalók 1. Történeti összegzés 15 oldal, 2. Település 5 oldal, 3. Társadalom 10 oldal, 4. Gazdálkodás 14 oldal, 5. Vallás 10 oldal, 6. Templomok 15 oldal, 7. Telek és udvar 7 oldal, 8. Építőanyagok és épületszerkezetek 33 oldal, 9. Lakóház (alaprajz, külső megjelenés, tüzelők, berendezés) 25 oldal, 10. Gazdasági épületek 15 oldal. IV. Összegzés (párhuzamosságok és különbségek). V. Jegyzetek/irodalom. VI. Ide gen nyelvű összefoglalók (román, német, francia). (Kecskés Péter és H. Csukás Györgyi levéltári anyaggal dokumentált 20 íves köteteinek kézirata). 2. Népi építészeti források Abaúj-Torna és Borsod megyékből Vargha László „mélyfúrásai" közül az egyik legjelentősebb az 1950-es évek elején végzett borsodi gyűjtése. A részletes adatfelvétel elsősorban Perkupa (463 db fotó), Szalonna (319 db), Mezőkövesd és Mezöcsát (178 db) helységekre vonatkozik, de fontos anyag van Borsod (Edelény), Szin, Boldva, Sajóör és Sajókaza falvakból is. A gyűjtések 90%-a publikálatlan (Jósvafőről jelent meg posztumusz anyag), forrásközlése minden szempontból indokolt, különösen kiemelkedő Perkupa 35 felmért épülettel.