Petercsák Tivadar szerk.: Palócok régen és ma (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 9. Eger, 1994)
Bevezető
Petercsák Tivadar, megyei múzeum igazgató Köszönöm Nagy Oszkár polgármester úr üdvözlő szavait és a szakma nevében, a Heves Megyei Múzeumi Szervezet, az MTA Miskolci Akadémiai Bizottság nevében tisztelettel köszöntöm én is a konferenciát, valamennyi résztvevőjét, szakmabelieket, a három észak-magyarországi megye, illetve Szolnok megye muzeológusait, néprajzkutatóit. Ugyanilyen szeretettel köszöntöm a helybelieket, azokat a parádiakat, akik kíváncsiak erre a konferenciára, azokra az információkra, amelyeket itt az előadók a palócok régi és mai életéről el fognak mondani. Ez a tanácskozás szervesen kapcsolódik abba a konferenciasorozatba, amelyet egy idő óta Heves megye különböző tájegységeiben szervezünk, és ezzel az a célunk, hogy megismertessük Heves megye különféle néprajzi régióit. Ez a konferencia annyiban más, hogy egy sokkal nagyobb tájegységet, egy sokkal nagyobb néprajzi csoportot vesz vizsgálat alá. A palócokról köztudott, hogy a székelyek mellett n másik'legnagyobb néprajzi csoport, és nem véletlenül került sor az 1960-as évektől kezdve ennek a néprajzi csoportnak az intenzív vizsgálatára. A mai konferenciának egyrészt az adja az aktualitását, hogy egy folklór programsor kezdődik el a mai nappal Párádon, és úgy gondoljuk, hogy egy ilyen színvonalas programsorozatnak mindenképpen része kell, hogy legyen egy tudományos konferencia, amely a gyökerekhez vezet vissza. Ezeket a gyökereket könnyen ismertethetjük most, hiszen megszületett a, palócok kultúráját, történeti, néprajzi hagyományait bemutató négy kötet, amelyek alapján részletes kép rajzolódik ki a palócok múiíjáról s részben jelenéről. Mielőtt az előadásokra sor kerülne, engedjék meg, hogy néhány mondatban felvillantsam ennek a tudományos kutatási programnak néhány állomását. Az 1960-as években az egri múzeum akkori igazgatója, dr. Bakó Ferenc indította el ezt a palóc-kutatást, amely elsősorban a három észak-magyarországi megye muzeológusaira épült, illetve Szolnok megye, valamint Pest megye kapcsolódott ebbe a kutatási