Bereznai Zsuzsanna szerk.: Tanulmányok Boldog történetéből és néprajzából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 7. Eger, 1990)

Szántó Lóránt: Fejezetek Boldog község történetéből

és lelki terrorral kényszerítették bele a boldogi népet is a termelőszövetkezetbe. Az első termelőszövetkezeti csoport - az Új Élet Tszcs - 1951. március 1-én kezdte meg működését 65 taggal, 350 kat. h. földön. Ugyanezen a napon alakult meg a Kossuth Tszcs 95 fővel, 470 kat. h.-on, majd ezt követte a Petőfi Sándor Tszcs 130 belépővel, közel 800 kat. h. földdel. Ezek az I. típusú szövetkezetek a nagyüzemi gazdálkodásnak csak kezdetleges formái voltak. A közösben lévő nagytáblás földeket felszántották, azután minden család külön dolgozta meg a bevitt földjét. A munkaeszközök még egyéni tulajdonban maradtak. 1951. március 3-án viszont megalakult a III. típusú, Vörös Hajnal Tszcs 59 taggal, 400 kat. h. földdel. Itt már be kellett vinni a termelőeszközöket és minden munkafolyamatot közösen kelleti elvégezni. A baj csak az volt, hogy a belépő 32 agrárprolelár és 21 kisparaszt egyetlen lóval és gazdasági felszereléssel sem rendelkezett. A gazdálkodáshoz sem értettek, mert eddig mindig irányítással dolgoztak. 1952-ben ugyan még újabb 120 tagot léptetlek be hozzájuk, de ezek között sem volt 5--6-nál több, aki némi gyakorlattal rendelkezett a kisparaszti gazdálkodás terén. 1952. március 3-án széleskörű agitáció és némi erőszak alkalmazásával az I. típusú csoportokból megalakult a Béke Tszcs 87 fővel, 1200 kat. h. földön. A belépett tagok nagy része jól gazdálkodó parasztemberekből állt, akik rendelkeztek a megfelelő termelési gyakorlattal, a szükséges termelőeszközökkel, és így sokkal eredményesebben tudtak dolgozni, mint a III. típusú szövetkezet. A politikai légkörváltozás azonban nem kedvezett a nyugodt termelőmunkának. 1953-ra a széthúzás, a kilépések következtében a termelőszövetkezeti munka egyre gyengébben ment. Mindkét csoport -- a tömeges kilépések miatt — annyira meggyengült, hogy már a földek megművelését sem tudták biztosítani. A felsőbb vezetés ezt látva 1955ben egyesítette a két csoportot Rákóczi Tszcs néven. A békés termelőmunkát azonban újra megzavarta a történelem. Már 1953 óta érezni lehetett, hogy az ország életében valami készül. A budapesti mozgalmak, különböző vitakörök hírei megérkeztek a faluba is. Akár 1919-ben, 1956-ban is voltak, akik a politika iránt érdeklődtek, s aktivizálták magukat.