Bereznai Zsuzsanna szerk.: Tanulmányok Boldog történetéből és néprajzából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 7. Eger, 1990)
Márta Beáta-Toman Ildikó: A hatvani középiskolások kereszt- és becenevei
Anikó Ancsa változata. Ugyanezt a jelenséget tapasztaltuk a fiúknál is: pl. a Zoltán Zolás, Zola vagy a Zsolt sokféle változatában. A becenevek számát nagyban szaporítják még az ún. felcserélt becézők is. Eddigiekben az egy keresztnévvel rendelkező személyek neveit vizsgáltuk meg, azonban gyűjtésünk során találtunk többkeresztneves adatközlőt is. Az 1040 nő közül 28-nak két keresztneve volt. Itt a második név adására nincs különösebb magyarázat. Általában családtagok kérésére kapták a fenti neveket. (Pl. a hivatalos név Mária Anna, amely két esetben is szerepel, s mindkét esetben a Mariannát szerették volna adni a családtagok, de ezt a nevet ekkor még nem anyakönyvezték.) Ugyanezt megvizsgáltuk a férfineveknél is. Itt a megvizsgált 773 személy közül 15-nek volt két keresztneve és egynek 3 neve. Az 1., 2. és 3. név adására általában ugyanazt a magyarázatot találtuk, mint a lányoknál. A keresztnévadás divatjával kapcsolatban megjegyezzük, hogy Csordás Anita dolgozatában (Kcrcszlnévadás Boldogon) kimutatta, hogy a 2. név adása összefügg az új, a modern nevek divatjával. Ám amíg egy faluközösség névanyagában kimutatható volt a hagyományőrzés, addig mi, a hatvani középiskolások névanyagában ilyen összefüggést nem találtunk. A megfigyeléseinket összegezve elmondhatjuk: a hatvani középiskolások keresztneveit és beceneveit 1986/87-es tanévben vizsgáltuk, anyagunk az 1968-71. között születettek adatait tartalmazza. A tanulók lakóhelyét vizsgálva Hatvan 20 km-es vonzáskörzetét kell figyelembe vennünk. Eredményeinket összehasonlítva az ország más területein végzett felmérésekkel (pl. 1967-es országos adatok; 1969 és 1973 között Ajkán születettek adataival, s az 1968 és 1971 között Boldogon születettek adataival), azt tapasztaltuk, hogy városunkban és vonzáskörzetében jelentős eltérés nincs az ország más területeihez képest. Az élen álló divatnevek valamennyi vizsgált névanyagban előfordulnak az adott időszakban, ha megterhelésük, sorrendjük nem is azonos. A becéző formákat vizsgálva azonban már nagy eltérés mutatkozik. A becézés alakváltozásai nagyon változatosak, színesek, s ez elsősorban a diákok gazdag fantáziájának köszönhető. Gyűjtéseink anyagának összehasonlítása más névanyagokkal azt bizonyítja, hogy a hagyományos névadás helyét egyre inkább a divat veszi ál, s a falun, városban, szocialista