Bereznai Zsuzsanna szerk.: Tanulmányok Boldog történetéből és néprajzából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 7. Eger, 1990)

Csordás Anita: A keresztnévadás szokása Boldogon az anyakönyvezés bevezetésétől napjainkig

korszak névanyagának stabilitását befolyásolja, hogy a településen hagyomány a szülő vagy keresztszülő nevének öröklési szokása. A 120 éves névanyag vizsgálatában a III. időszakban találkozunk jelentős változással. A férfinévadásban szembetűnő a Gábor és a Zsolt hirtelen élretörése. A gyakorisági listán továbbra is szerepelnek a hagyományos nevek, a II. időszak nevei közül csupán egy, a Pál nem fordul elő a III. időszak leggyakoribb nevei között. A mai kor divatnevei a 70-es évektől jelennek meg igen sokféle név képviseletében. A gyakorisági listán nem szereplő nevek közül átlagosan három személy birtokol egy nevet, míg a leggyakoribb nevek átlaga 30 fő/név. Ez az előző korszakokhoz viszonyítva a névfajták felszaporodására, a gyakori és a ritkább nevek arányának megváltozására utal. A női nevek használatában a változások feltűnőbbek, mint a férfinevek esetében. A gyakorisági sorrendben a Mária, az Erzsébet után a Margit elé belép az előző időszak gyakorisági sorrendjének utolsó tagja, a Katalin. A második időszak leggyakoribb neveiből még az Anna, az Ildikó, az Agîtes bekerül az új időszak névanyagába, ez azonban az ott előforduló neveknek csak 50%-a. Bár már a II. időszakban is több új név szerepel a női nevek között, az igazi változás most történik: mind a 60-as, mind a 70-cs években igen jelentős pozíciót nyernek a divatos, modern nevek. A gyakori nevek közül egy nevet átlagosan 24 fő, míg a ritkább nevek közül egy nevet 2,7 fő visel. A női névfajták száma ebben az időszakban két és félszeresre növekszik. Érdemes megvizsgálnunk azt, hogy az egyes időszakokban a névkészletnek hány százaléka képezi a leggyakrabban előforduló nevek csoportját. Ezeket az adatokat táblázatba foglaltuk. Időszak: I. II. III. férfinevek 18,4% 17,9% 34,1% női nevek 19,4% 34,0% 31,0% Tehát a névanyag arányaiban a változás a nőknél előbb következett be, mint a férfiaknál. Jelenleg a tendencia a kiegyenlítődést mutatja. Mindezekből azt látjuk, hogy Boldogon mind a férfi-, mind a női nevek névadási szokásai azonosnak tekinthetők. Mindkét nem keresztnévállományában végbemegy egy jelentős bővülés, de a férfiaknál ez a II., a nőknél a III. periódusban. A névanyag struktúrájában nem, csak állományában történik változás. A folyamat a női névadásban for-