Bereznai Zsuzsanna szerk.: Tanulmányok Boldog történetéből és néprajzából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 7. Eger, 1990)

Cs. Schwalm Edit: Boldogi népszokások

A temetés után halotti tort tartottak. Erre a legközelebbi rokonokon kívül a sírásókat is meghívták. Az ételt a szomszéd házban főzték meg: tyúkot, csirkét vagy disznólábat. Kalácsot sütöttek, bort hoztak. Ahol nem főztek csak gyúróit bodagot (pogácsa) és kalácsot sütöttek, italt adtak. Külön sütöttek néhány cipót, amit a szegények között osztottak szét. A halottak megvendégelésének (halottetetés) szokása nagyon halványan él csak. Egy esetről meséltek az adatközlők: kb. az 1920-as években volt egy olyan asszony, aki minden nap vitt ki a lánya sírjára ételt, több héten keresztül. A gazdasági munkákhoz kapcsolódó szokások. Az eddig ismertetett szokások közül ez az a csoport, amelynél leginkább számolnunk kell az átdolgozással, a színpadra írással. A látvány kedvéért táncbetétekkel, játékokkal, dalokkal, tréfás történetek beiktatásával lelték változatossá, pergő ritmusúvá a párbeszédes formában megírt játékokat. Szüreti mulatság, aratóünnep, fonó, tollfosztó és kukoricafosztó az, ami ilyen formában fennmaradt, illetve még ma is színpadra kerül a népi együttes műsorán. Szüret. Bár Boldog nem szőlőtermelő vidék, a szüreti szokások — hasonlóan Magyarország más tájegységeihez, ahol szőlőt szintén nem termeltek, de szüreti bált tartottak - fennmaradtak. Ennek az a magyarázata, hogy a századfordulón központi intézkedést hozlak abból a célból, hogy a régi szüreti szokásokat felújítsák. Országszerte miniszteri rendelettel egységesítették és szabályozták a szüreti felvonulást, a menetet, a bált, illetve a mulatságot. Ehhez elsősorban a XVIII—XIX. századi uradalmi szőlőmunkások szokásainak mozzanatait vették mintául.

20 A boldogi szüreti felvonulást lovasok vezették, utánuk leányok és legények csapata vitte a szüreti koszorút. A lovashintón a bíró és a bíróné ült, a kisbíró tréfás hirdetményeket olvasott fel. Szekereken bohócok, cigányok szórakoztatták az út szélén figyelő közönséget. Végezetül bált tartottak a feldíszített kocsmában. Aratóünnep. Az aratás befejezésének megünneplése az egész magyar nyelvterületen ismert, látványos jellegű közösségi szokás. A szüreti szokásokhoz hasonlóan ezt is fel akarták újítani. Ennek következtében, egy 1901-es miniszteri felhívás után vált általánossá a tánccal egybekötött aratószokás, főleg nagybirtokos vidékeken.

21 Boldogon az aratás befejezése után vadvirágokkal, szalagokkal díszítették fel a kaszákat, gereblyékel, sarlókat. Fontak egy nagy aratókoszorút, s ünnepélyes menetben,