Bereznai Zsuzsanna szerk.: Tanulmányok Boldog történetéből és néprajzából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 7. Eger, 1990)

Szántó Lóránt: Fejezetek Boldog község történetéből

1900-ban új községházát építettek jegyzőlakással, amelyben ma a községi tanács működik. 1904-ben megalapítják a Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetet, a Hangyát. 1908-ban létesül az első községi könyvtár 1G0 kötet könyvvel. 1908-ban fúrták az első artézi kutat is a Kossuth Lajos utcában a két szövetkezeti székház között. Ebben az évben alakult meg az Önkéntes Tűzoltócsapat is, Katona Endre főjegyző vezetésével. A falu gazdasági és kulturális fejlődését az első világháború szakította meg. A háború az egész országot sújtotta, Boldogot sem kerülte el. A férfiak munkaképes részét besorolták, az asszonyok és az öregek csak nehezen bírták a földeket megművelni. Egyre több katona esett el a frontokon ... A háború végére a község 63 életerős férfit vesztett, többen hadifogságban voltak, megsebesültek, megrokkantak. Az országos történelmi események Boldogon is éreztették hatásukat. 1918. október 30-án Budapesten győzött az "őszirózsás forradalom". Másnap, október 31-én községünkben Petrovics János szakaszvezető belőtt a jegyzői iroda bezárt ajtaján, mire az akkori jegyző, családjával együtt, örökre elhagyta a falut. 1918. november 6-án megtartották az első nemzeti népgyűlést a községben. A fennmaradt jegyzőkönyv tanúsága szerint a jegyző nélkül maradt faluban a község értelmisége ragadta magához a kezdeményezést. A népgyűlés elnöke az esperes-plébános, jegyzője a kántortanító, aki a többektől elhangzó ellenvéleményeket eloszlatva, felkérte az ideiglenesen itt tartózkodó tököli aljegyzőt, hogy szervezze meg a nemzetőrséget. A teljes elöljáróságot és képviseletet változatlanul meghagyták, azaz kinevezték Nemzeti Tanácsnak. Felállították a Községi Nemzetőrséget, egyelőre 40 fővel, akik mindjárt le is tették az esküt. Ezek nyilván a község eddigi vezető rétegéből kerültek ki, mivel a gyűlés levezetőinek sikerült meggyőzni a megjelenteket, hogy a jegyző elkergetése elegendő forradalmi vívmány volt, más változásra itt nincs szükség. Felszólalt a népgyűlésen Mihalovics János boldogi tanító, aki a frontról főhadnagyi rangban került haza, s olyan kijelentést tett, hogy "felvirradt a vörös nap". Úgy látszik, hogy ez a helyi vezetőknek nem lel-