Bereznai Zsuzsanna - Viga Gyula szerk.: Fejezetek a Bükk-vidék népi kultúrájából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 6. Eger - Miskolc 1988))

Bakó Ferenc: Az erdőháti lakodalom sajátosságai

Őt már elfogadj a a szószóló, s a vőfély néhány szót intéz a vőlegényhez, majd a menyasszony beül a vőlegény és a mellette ülő közé, aki vele együtt foglal helyet. Megjegyzendő, hogy Mályinkán és Sajóveiezden az álmenyasszonyt maskarának öltöztetik, és más falvakban bizonyára van még más változat is, melyeket további kutatással lehetne felfedni.

17 Egyes jelek arra mutatnak, hogy a Palócföld egy részén századunk elején vacsora előtt járták a menyasszonytáncot, de Istvánffy ezzel kapcsolatosan különbséget tesz Barkóság és Mátraalja között. Nevezetesen azt írja, hogy „a menyasszony beköszöntése után, a vacsorát megelőzően járják a menyasszonytánczot s nem vacsora után, mint a Mátra alján szokásos." A tánctól függetlenül azonban többfelé a vőfély, vagy maga a menyasszony pénzt gyűjtött, azaz tányér ózott, így elsősorban a Barkóságon. Sajómercsén ezt vacsorapénznek, majd ennek elmaradása után a tánchoz kapcsolódva táncpénznek nevezték. Régies formájában nemcsak pénzt, hanem kendőt is tettek a tányérba a menyasszony számára. A vacsorapénz az utóbbi évtizedekben kiment a szokásból és helyét a másik foglalta el. Vacsora előtt e pénz szedése a középkori Felső-Magyarország városaiban megengedett szokás volt. A lakodalomban közreműködő zenészek, szakácsnők stb. tányéroztak a maguk számára, de ezt a 17. század végén már több helyen tiltották, majd teljesen meg is szűnt. Egyedül a Barkóságból ismerjük a vacsora elkezdésének az égitestek járásával kapcsolatos időpontját. Komoróczy írja meg, hogy a násznép „a cécő csellag feljötteig" táncol, és akkor kezdődik a vacsora. A nevezett csillag minden bizonnyal az esthajnalcsillag, a Vénusz lehetett, amit egyes helyeken vacsoracsillagnak is neveznek. Ugyancsak ő figyelte meg, hogy a fiatal pár nem a vendégekkel, hanem külön, a kamrába vonulva vacsorázik, ami szintén bükkalj i és a nyugati palócokétól eltérő szokás. A lakodalmi szokásrend egyik jelentős eseménye a lány rokonainak látogatása a vőlegényes háznál azért, hogy lássák, lányuk jó helyre került-e? A látogatás neve Palócföldön általában hérész, esetleg hőrész, de nincs adatunk arra nézve, hogy ez a szó mennyire közkincse az egész magyar nyelvterületnek. (Elterjedéséről sem a Magyarság Néprajza, sem a Magyar Néprajzi Lexikon nem ad tájé17. Bakó Ferenc 1987. 161-163.