Bereznai Zsuzsanna - Viga Gyula szerk.: Fejezetek a Bükk-vidék népi kultúrájából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 6. Eger - Miskolc 1988))

Cs. Schwalm Edit: Szilvásvárad és környéke népművészete

évtizedeiben. Általában kevés a falubeliek tulajdonában lévő termőföld, egyrészt az erdő, másrészt a nagybirtokok miatt. A földművelés mellett jelentős szerep jut a pásztorkodásnak. Főleg sok juhot tartottak, de a szarvasmarha-állomány is jelentős volt. Mikófalván pl. 1935-ben közel 800 db juhot tartottak a parasztoknál, s kb. 2000 darabot a Ztem'cz&y-uradalomban.

1 Sok embernek adott kenyeret az erdő: ölfavágás, fuvarozás, szén- és mészégetés.

2 A bélapátfalvi cementgyár és a borsodnádasdi lemezgyár a XIX. század végétől, az egercsehi bánya a XX. század elejétől enyhített valamit a munkanélküliségen. A bélapátfalvi keménycserépgyár 1928-ig működött. Kenyérgabona sem termett elég, így már a XIX. század közepén aratást vállaltak urasági birtokokon, majd a század végétől summásnakjártak az Alföldre és Dunántúlra.

3 Kevés mesterember dolgozott a falvakban. Kovács mindenütt volt, kerékgyártó már kevesebb. Szilvásváradon vízimolnár, csizmadia és fazekas, illetve a XIX. század végén egy szűrszabó is dolgozott.

4 Bélapátfalván asztalos, és a XX. század elején még egy szűcs is működött.

5 A falvak nagyrészben önellátóak voltak. Az élelmen kívül maguk állították elő alapvető ruházati cikkeiket, a bútorzat és a munkaeszközök egy részét. A munkaigényes, szakképzett mester által készített tárgyakat és gyári termékeket (pl. festett bútor, kerámia, kékfestő anyag, kisbunda, selyem, szövet, csizma stb.) vásárokon, házaló árustól vagy Egerben, illetve Miskolcon szerezték be. 1. FAFARAGÁS Parasztfaragók A díszesebb tárgyakat készítő pásztorfaragók mellett igen jelentősek voltak a parasztfaragók. Á falvakban a legtöbb férfi el tudta készíteni a háznál szükséges kisebb eszközöket: szerszámnyeleket, gereblyét, szórólapátot, favillát, létrát; fakanalat, kanáltartót, mozsarat; a kenyérsütés eszközeinek egy részét: szénvonót, sütőlapátot, tűzpiszkálót; a kenyérrácsot; a vendégoldalt és ökörjármot; a kendermunka eszközeit: kendertörő sulykot, kendertilót, 1. ENA 18-67. 2. ENA 2331-82. 3. Paládi-Kovács Attila 1982. 53. Cs. Schwalm Edit 1987. 283-284. 4. ENA 2331-82. 5. ENA 2334-82.