Bereznai Zsuzsanna - Viga Gyula szerk.: Fejezetek a Bükk-vidék népi kultúrájából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 6. Eger - Miskolc 1988))

Bakó Ferenc: Az erdőháti lakodalom sajátosságai

ugyancsak egyedülállónak számít a magyar nyelvterületen. A táji adottságok egyik tárgyi eleme a vőfélybot neve és formája. Hagyo­mányosan régies a szilvafa bot, amit fodroz ássál díszítettek, vagyis az élő vesszőt bevagdalták és ennek nyomán idő múltán forradások keletkeztek rajta. A buzogány, mint a vőfélybot egy különleges for­mája, a táj népi kultúrájának egyik sajátos eleme. Váza lehet egy borókabokor, vagy egy asztalos által készített faszerkezet, amelyet pattogatott kukoricával, libatollal, krumplival, aszalt szilvával dí­szítettek. 1910 körül a buzogányt már csak a szegényebbek használ­ták, mert jórészt felváltotta egy korszerűbbnek tartott eszköz, a fo­kos. Ismereteink szerint a buzogány csak a Hegyháton és a Bükkal­ján használatos, a régi Borsod megye déli, délnyugati részén azon­ban előfordul még Felsőtárkányon és Szentistvánon. A nagyvőfély megkülönböztető jelvénye még a bal vállán és a jobb csípőjén átkö­tött hosszúkendő, amely innen nyugatra alig ismert, de kelet felé, Abaújban, Zemplénben általános. Tájunkon a középpalóc tömbtől eltérő elnevezéseket találunk a lakodalmi tisztségviselők között is, és ezek a nevek bizonyára egy­egy hajdani funkcióval függtek össze. Ilyen pl. a palóc vidéken álta­lános nyoszolyóasszony, nyoszolyólány itteni neve, a tőkeasszony és a tőkelány, melyeket Heves megyének Borsoddal határos vidé­kén gyűjtöttük, de feltehetően a barkóknál is megvolt egy időben. Ilyen a térfót név, amelyet Szilvásváradról ismerünk, de tevékeny­ségi köre máshol is előfordul. A térfót, vagy mellette ülő a menyasz­szony legjobb barátnője, akit őmaga választ ki arra a célra, hogy ál­landóan vele és segítségére legyen. Minthogy a térfót jelenség na­gyobbrészt ezen a tájon és Gömörben volt és van elterjedve, indokolt, hogy kötelességeit felsoroljam. „A menyasszony a kézfogón választja ki és az esküvő előtti va­sárnap, amikor lány fej jel utoljára megy barna ruhában, azaz sötét­kékben a templomba, a térfót melléje ül. A csigacsinálón is mellette van és bármerre megy, elkíséri, a vőlegény nem mehet vele. Esküvőre menet a menyasszony után halad a kisvőlellyel, a tanácselnöknek ő adja át a menyasszony ajándékát: egy kendőt. A templomban a tisztségviselőkkel együtt az oltár vagy az úrasztala mellé áll. Kikérés után elkíséri a menyasszonyt új otthonába, vigyáz rá és arra is, hogy a párnát el ne lopják.

Next

/
Thumbnails
Contents