Petercsák Tivadar szerk.: Fejezetek Bodony néprajzából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 5. Eger, 1982)
Kovács András: Bodony múltja
Őz és szarvas sok van, vaddisznó elvétve, róka, görény, menyét az erdők szélein. Vadnyulak a mezőn. Egér és ürge, vakond és apró halacskák. Van sas, bagoly, kánya, harkály, szajkó, bubosbanka, vadgalamb, varjú, szarka, tiglinc, cinege, ökörszem, sárga- és feketerigó és sok más madár. Birtoklás és társadalmi fejlődés Bodonyban a helynevek utalnak a legrégebbi időkre. Őskori emlék a határban levő Várhegy , Sóscseri , Kerekvár ősvárak, amelyek ma már csak nevükben őrzik a helyet. A hunok sírja elnevezésű erdőrészen jelenleg is száznál több kőhalmaz indokolja a legenda és a történelem közötti találkozást. Az Emberégető nevű erdőrész is sok titkot takarhat. Tizenkét ember rétje , Áldozó elnevezésű helyekről azt emlegeti a lakosság, hogy a honfoglaláskori vezéreknek volt telephelyük. Mesterségesen készült árkok, utak nyomai ma is fellelhetők ebben a térségben. A honfoglalást követő, időszakban Bodonyt az Aba nemzetség egyik ágaként tartják számon. Balassy Ferenc heves vármegye történetében az Aba nemzetség hat ága egyikeként emlegeti Bodonyt. Bodon minden bizonnyal személynév, a monda szerint a siroki vár urának lányával tartott szerelmi kapcsolatot az ifjú, de c jiany apja ellenezte és megölette Bodont, akit nagy tisztelői itt temettek el. Azóta nevezik a települést Bodonynak. Az Aba nemzetségből származó Debrei család tartotta kézben a XV. század közepéig a települést. A Debrői uradalom 1352-től 1890-ig 41-szer cserélt gazdát.101 évig a Grassalkovichok, majd mintegy 90 éven át a Károlyiak birtokolták. 1890. november 23-tól ezt a birtokot Károlyi Mihály örökölte elsőszülöttként apjától, Károlyi Gyulától. Megemlítem itt, hogy Károlyi György - Károlyi Mihály nagyapja 1876-ban e birtokból hitbizományt alapított. A birtok összes területe akkor 38 676 katasztrális hold. Károlyi Mihálytól a Horthy-kormányzat elvette a birtokot az 1918/19-ben kifejtett forradalmi tevékenysége miatt. Bodony helynévként jelölése ismereteink szerint legkorábban 1275-ben az egri káptalan egyik határjárási levélé-
