Petercsák Tivadar szerk.: Fejezetek Bodony néprajzából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 5. Eger, 1982)

Cs. Schwalm Edit: A Mátraalja népi hímzései. A varróasszonyok szerepe

A végük általában egyszerű, szegett, néha cakkos szélű hímzésben végződik vagy gyári csipkével van körbevéve. Az egyik keskeny végükön kb. 50-80 cm széles sávban helyezkedik el az igen gazdag és változatos díszítés. A XIX. század végi darabok egy része néhány sor szálvonásos mintasort tartalmaz, s csak fehér színnel hímezett. Ezek között egyre gyakrabban tűnnek fel keresztszemes mintasorok, vagy fehér, laposöltéssel varrt rozmaringágak, koszorúk. A bodonyi halólepedőkön két subrika között piros keresztszemmel varrt felirat is található: "Jézus, Mária Szent József segics meg". Párádon, Bodonyban a menyasszony gyakran a nevét, vagy monogramját is kihímezte a lepedőn. Igen szépek a lyukhímzéssel, laposöltéssel és keresztszemes mintasorokkal felváltva díszített darabok. E darabok vége lyukhímzéses cakkban végződik, a mintasáv kifut a vászon széléig, felül mesterke és borsóka zárja a kompozíciót. Recsken a subrikával vagy laposöltéssel varrt mintasorokat vagdalásos motívumokkal, kalodával kombinálták. Ezzel a kompozíció szerkezete is megváltozott. A szélig kifutó mintasorokat kereteit, négyzetes fiókos szerkezet váltja fel, s díszítésként színes selyemszalagot is találunk a hímzésbe belefűzve. A szálvonásos és vagdalásos hímzés fonala mindig fehér, a keresztszemes mintasorok csak piros vagy piros-kék pamuttal készülnek. A feliratok, monogramok és az azokat ?.£zűrp vagy közrefogó motívumok pirosak. Az emberi élet fordulóin használt lepedők mellett gyakran külön készítettek lepedőt, az úrnapi körmenethez felállított sátor borításához is. A háziszőttes párnahajakat, fejeihajakat Recsken az 1920-as évek körül horgolt betétű majd fehér hímzett (

singolt vagy kalodás

) gyolcs párnahuzatok váltják fel. A párna végét díszítő hímzés alá színes selymet tettek. A többi faluban tovább megmaradt a vászon fejel, ezt egyszerű, díszítetlen, boltban vásárolt sif

on vagy gyolcs szorítja ki. A hímzett abroszok, asztalruhák számát is a család vagyoni helyzete határozza meg. Hétköznap az asztal nem volt leterítve. Karácsonykor, búcsúban, s ha halott volt a háznál, akkor tették föl az abroszt. Módosabb családnál külön volt karácsonyi abrosz

, amit csak karácsony estéjén a karácsonyi