Petercsák Tivadar szerk.: Az életmód változása egy bükki faluban (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 4. Eger, 1982)

Széman Zsuzsa: A párválasztás, a párkapcsolatok és a családi élet változása Felsőtárkányon

A teherbe esést a hosszú szoptatási idővel próbálták megakadályozni, ezért 2-3 évig is szoptattak. Ez a módszer sem volt tökéletes, s a nők a 6. hónapi szoptatás után igen könnyen újra teherbe estek. A nők ezért semmi örömet sem találtak a szexuális életben és mivel a házasságot a legtöbb esetben nem szerelemből kötötték, szükséges rossznak tartották a házaséletet, amit az asszonynak el kell viselnie. így ha csak tehették, megtagadták a házas­életet, éjszaka ellökték maguktól az urukat, elmenekültek a keresztanyjuk­hoz vagy elbújtak. Előfordult, hogy a fiatalasszony házasságkötése után meg­kérte a keresztanyját, hogy beszélgesse vele végig az éjszakát és ne hagyja egyedül az urával, csak reggel menjen el. Ez az eset két dologra is ráirá­nyítja a figyelmet, amelyet az idős korosztály körében végzett interjúzás is igazolt. A keresztanya bizalmi szerepe az egyik, s a szexuális életről való elképzelés a másik. Ennek értelmében a legtöbben úgy vélték, hogy há­zaséletet titokban éjszaka kell élni. A keresztanya eleget is tett a kérés­nek egy hétig, aztán közölte keresztlányával, hogy barátkozzon meg a gondo­lattal, mert "ez az asszony sorsa". Az asszonyok azonban a házasélet több­szöri megtagadásával rákényszeríthették férjüket a védekezés egyetlen mód­jára, amelyet az önmegtartózkodáson és a szoptatáson kívül ismertek, a coitus interruptusra. A nők ilyen körülmények között inkább örültek, hogy a férjük hosszabb időre, munkája miatt, távol volt. Kivételt csak egy pár esetben, a szerelem­ből kötött házasságoknál találtam. A nők iránti szeretetből a férfi önként vállalta 1-2 gyerek után a coitus interruptust. A nők a beléjük nevelt tabu­rendszer és az annak következtében kiépült gátlások miatt nem mindig élvez­ték ezekben az esetekben sem a szexuális életet, de biztonságot adott nekik a védekezés tudata. 2. Az első világháború óta a fogamzőképes nők zöme nem szül 10-12 gyer­meket. Felsőtárkányban is egyre ritkultak a nagyszámú szülések, ami egyfajta születésszabályozásra utal. A coitus interruptuson kívül a terhes nők egyre több esetben katéterrel megpiszkáltatták a méhszájat, ami vérzést indított el, vagy spontán abortuszhoz vagy spontán abortusz látszatához vezetett (Morvay Judit gyűjtése). A mai 60 éves (56 év alatti nők) korosztály esetében természetes fogam­zásgátlást jelentett a II. világháború és az azt követő évek, amikor is a férfiak a nők legtermékenyebb időszakában évekre távol voltak a családtól.

Next

/
Thumbnails
Contents