Petercsák Tivadar szerk.: Az életmód változása egy bükki faluban (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 4. Eger, 1982)

Széman Zsuzsa: A párválasztás, a párkapcsolatok és a családi élet változása Felsőtárkányon

Az egymásról szóló ismeretek áramlása a lakodalom folyamán döntő jelentőségű lehet a párválasztásban is. A megkérdezettek egynegyede a lakodalomban ismerkedett meg házastársával. A megismerkedés tényén kívül a fiatalok a lakodalom alatt rögtön megfelelő információt is szerezhettek be a másikról. A lakodalomban megtalálható informális csatornák segítették és segítik az exogámia terjedését is. Az idegen fiú vagy lány a másik családjáról a lakodalom alatt megfelelő mennyiségű információt kap, aminek alapján rögtön eldöntheti, hogy elkezdi-e illetve elfogadja-e az udvarlást. Ilyen esetekben a lakodalom információs funkciója kapcsolódik az integratív (kölcsönösségi viszonyokat alakító) funkcióhoz. A meghívott idegen személy ugyanis kötelességének érzi a meghívás viszonzását. Ilyen kapcsolatok okozzák, hogy az 58-ban született 13 iskolatárs közül 5 Egerszólátra, 6 Egerszalókra ment férjhez, s mindössze két fiatalasszony maradt Felsőtárkányban. A lakodalmi információs és kommunikációs csatornáknak fontos szerepük van abban is, hogy egy-egy lakodalomhoz tartozó kiszorult szokáselemet pótoljanak. Ilyen pl. a technikai fejlődés következtében eltűnt "ágyvitel". Az "ágyvitellel" a család a lány hozományát mutatta be. A család gazdasági-társadalmi helyzetének faluközösség felé történő bemutatása így ma sem tűnik el, helyét átveszik azok az informális csatornák, melyek elsősorban a lakodalom alatt erősödnek fel. Az információt adó személy vagy személyek ezen keresztül juttatják el a közlendő információt a nagyközönségnek. A fenti tényezők alapján elmondhatjuk, hogy egyetlen egy rendezvény - búcsú, bál, sportrendezvény, futball, KISZ összejövetel, gyári klubest vagy táncos szórakozási alkalom - sem versenyezhet a lakodalommal. Egyik sem tartalmazza azt a sokféle funkciót, amivel a lakodalom rendelkezik. A KISZ titkár pl. panaszkodott arra, hogy a más időszakban viszonylag lelkes és munkára könnyen mozgósítható fiatalok tavasztól őszig semmire sem használhatók, mert mindegyik lakodalomba jár. Ezzel a megállapítással nem kívánom a lakodalom szerepét fetisizálni, s nem kívánok hasonló jelentőséget tulajdonítani a lakodalomnak Magyarország minden vidékén. Alföldi falvakban pl. nem mindig az egész faluközösség részvételével zajlott a lakodalom. (Pl. Hunyán, Besenyőtelken, ahol "lesőnek" elmenni kifejezetten szégyen volt, és a lakodalomban csak a meghívottak vehettek részt.) Az Eger környéki, illetve a hegyvidéki hasonló gazdasági és