Petercsák Tivadar szerk.: Az életmód változása egy bükki faluban (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 4. Eger, 1982)

Széman Zsuzsa: A párválasztás, a párkapcsolatok és a családi élet változása Felsőtárkányon

templom után a nászmisén résztvevőknek reggeli felszolgálása. A reggeli: gulyásleves; sült hurka; kirántott hus (köretek nélkül csak fehér kenyérrel); savanyúság: savanyú káposzta; sós túrós rétes; ital: egy-egy pohár pálinka bor (kivétel: egy galgóci és egy egri származású menyasz' szony esetében nem volt rétes); 9-10 óra közt az állami esküvő: csak szük, sötétszínű kosztümben mennek oda a menyasszonyok. A menyasszony fején semmi sincs. A vőlegényen már az esküvői ruha van. A vőlegényrózsa általában már művirág vagy más élővirág, pl. szekfü; fiatalok átöltözése rendes esküvői ruhába, az egyik rokon autójával Egerbe mennek fényképeszkedni; a két házhoz megérkezik a zenekar. Mindkét házhoz egy-egy cigányzenekar és egy-egy dzseszzenekar; A násznép gyülekezése. Szabad szombaton már 11 után, dolgozó szombaton 1 körül. Az ajándékok átadása. Általában vásárlási utalványokat és süteményeket visznek; Ebédelés érkezési sorrendben. Az ebéd azonos a reggelivel; a menyasszonyos háznál alku van e közben, de ez nem általános! Csupán egy esetöen volt meg, ahol B. Pali volt a vőfély. Az ö vőfélyessége idejében, 1972-ig minden esküvőnél volt alku. 1972-ig ő volt a soros vőfély, ami azt jelentette, hogy csak igen kivételes esetben kértek meg mást a vőfély tisztségére; du. 3-4 közt (egy-két órás késés elképzelhető) a vőlegényes ház násznépe kettes sorokba fejlődik, s a zenészekkel együtt átvonul a menyasszonyos házhoz. Útközben muzsikálnak, ritkábban, fő leg a menet végén táncolnak is, egyébként beszélgetnek, és a lesőket borral és morvánkaláccsal kínálják. (Lesőnek hívják azo kat, akiket nem hívtak meg a lakodalomba, de akik az egész lakodalmat végignézik, s a menetet is elkísérik kívülállóként mindenhova.);