Petercsák Tivadar szerk.: Az életmód változása egy bükki faluban (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 4. Eger, 1982)

Széman Zsuzsa: A párválasztás, a párkapcsolatok és a családi élet változása Felsőtárkányon

vacsora: tyúkhúsleves csigatésztával; töltött káposzta; marhahús vagy sült szárnyas rizzsel; sült disznóhús csak a módosabb helyeken; kalácsok, sült tészták, 1954 előtt a morván még általánosabb volt; - a gazdasszony zárja le a vacsorát a kásapénz szedésével. (Ez az ö díjazása.) Éjfélkörüli szokások: - a menyasszony anyja és keresztanyja, a hérészesek átmennek a vőlegényes házhoz a menyecskeruhával; - kontyolás: a ruhaváltás után a menyecskét a vőfély piros menyecske ruhában verssel bevezeti; a menyecske mézes pálinkával kínálja a vendégeket; - menyasszony illetve menyecsketánc. (Mindkét néven ismerik az éjfél utáni táncot.) 1894-ig nem volt menyecsketánc, csak menyasszonytánc. A menyasszonytánc 1940-1944 közt szűnt meg. A pénzes menyecsketánc 1945-ben jelenik meg elő80 szőr . A vőfély viszi táncba a menyasszonyt. Tányérozás a tánc után. A tányérozást a menyasszony keresztanyja végzi. A menyasszonytánc nótája a "Tűzről pattant menyecske"; - hajnalporkolás: a vőlegényes háztól vonulnak a menyasszonyos házhoz, a menyasszony anyját felkölteni, aztán vissza. Ezután csinálják a hajnalporkolást. Szalmát gyújtanak és azt ugrálják át. Szokás volt még ezután a kocsmába menni és ott másnap délig mulatni. - Az edények visszavitele (amennyiben azokat Felsőtárkányban a szomszédoktól, rokonoktól kérték kölcsön.) Az edényekbe morván kalácsot tettek; Az új menyecske egy hétig nem mehetett látogatni a szüleit. Ezt oldotta fel a kislagzi, amikor is a lakodalmat követő vasárnap a fiatal pár a menyecske szüleinél ebédelt. (Vagyonosabbnál közeli rokonok is elmentek.)