Petercsák Tivadar szerk.: Az életmód változása egy bükki faluban (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 4. Eger, 1982)

Széman Zsuzsa: A párválasztás, a párkapcsolatok és a családi élet változása Felsőtárkányon

családját, s került be egy másik családi közösségbe, egyben gazdasági egységbe, amelynek aztán élete végéig tagja maradt, s ahol alá kellett vetnie magát az új közösség gazdasági, erkölcsi, kulturális rendszerének. A férfi is házasságával alapított új biológiai egységet, s bár házasságkötése után sem vált ki a nagycsaládból, de saját maga és felesége munkaereje révén gyarapította a nagycsalád vagyonát. A házasságot ezért Felsőtárkányon a család a legünnepélyesebb formában, sokszor anyagi lehetőségeit meghaladó befektetéssel, a lakodalommal ülte meg. Bakó Ferenc a lakodalom lezajlását, az ott bekövetkezett változásokat a századfordulótól - egyes eseményeknél az azt megelőző időt is beleértve 1954-ig terjedő időszakban vizsgálva megállapította, hogy Felsőtárkányon a szertartásszerű szokások lényegesen nem változtak. Változást csak a lakosság anyagi körülményeit tükröző társadalmi hozzájárulásban, illetve formai 79 jegyek változásában látott . Ebben a fejezetben Bakó Ferenc 1954-es anyagát hasonlítom össze az 1979-1980-ban végzett gyűjtés tapasztalataival, hogy az összehasonlítás segítségével meghatározzam a lakodalom mai szerepét, társadalmi funkcióit. Az összehasonlítás csak a lakodalom legjellemzőbb vonásaira terjed ki, mivel egy részletes vizsgálat külön tanulmányt igényelne. A lakodalom menete Bakó Ferenc 1954-ben végzett gyűjtése szerint A lakodalom főbb jellemzői 1. Lakodalom ideje: ősz, tél (oka: nyáron végzett summás munka, őszi szüreteléssel a lakodalomhoz szükséges bor előteremtése). Lakodalmat mindkét háznál tartottak. 2. Lakodalmi előkészületek: a/ lakodalmi tisztségviselők felkérése 2 násznagy (a két keresztapa); 4 nyoszonyóasszony (keresztelő és bérmakeresztanyák); 2-3 főző gazdasszony, 2 vőfély (kis és nagy vőfély - A kisvőfély mindig közeli rokon); 2 nyoszolyólány (vőlegényé)