Petercsák Tivadar szerk.: Az életmód változása egy bükki faluban (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 4. Eger, 1982)

Széman Zsuzsa: A párválasztás, a párkapcsolatok és a családi élet változása Felsőtárkányon

baptista csalá-i élt a faluban, Ck eleinte egymás közt házasodtak, de a 30-as évek kc':epétől kezdve egyre inkább keveredtek a katolikusokkal. Ennek oka az ..•le, hogy a fiatalok a házasságkötést nagy ünnepélyességgel kívánták megülni. Erre pedig a hagyományos katolikus esküvő és az azt követő lakodalom nyújtott lehetőséget, mivel a baptista esküvő-lakodalom igen puritán módon zajlott le. A különböző faktorokat megvizsgálva azt találjuk, hogy a falura jellemző volt az igen erős homogámia. Találunk azonban egy a faluközösség minden tagjára egyformán érvényes tényezőt, a nemi erkölcsi értékrendet, amely a homogámia szabályai fölött állt, s a szabályok be nem tartása esetén felbonthatta a homogámia alapján működő házassági piacot. Ez Felsőtárkány esetében egyértelműen vallási okokkal magyarázható, amely nem engedte meg a házasság előtti szexuális életet. A házassági piacot szabályozó tényezők múltbeli vizsgálata után elemezzük, hogy milyen a helyzet ma. Hol történt változás? Lépett-e be új elem a szabályozók közé. Korstruktúra A születések számának csökkenésével csökkent a házasulandó korba kerülők száma is. Ez szűkítené a házassági piacot, ugyanakkor a házasodás kora eltolódott. Ez a folyamat elsősorban a 70-es évektől jellemző és szorosan összefügg az iskoláztatással és katonasággal. A 60-as években a lányoknál még gyakran előfordult a 17 éves korban kötött házasság. Mindkét nem esetében beszélhetünk koreltolódásról, de ez nen egyforma arányú. 1. Lányok A lányoknál is általános lett a szakközép,- középiskola vagy valamilyen 2-3 éves tanfolyam elvégzése, tehát az általános iskola utáni továbbtanulás, így automatikusan 18 éves kortól, azaz az iskola elvégzésétől számítják a férjhezmenés kezdetét. A lányoknál, amennyiben nem tanulnak tovább, 18 és 20 éves kor közt illik férjhezmenni. A felsőfokú iskola, pl. óvónőképző egyre nagyobb mértékű elterjedése a nők körében eredményezte azt is, hogy a faluközösség a férjhezmenés korát lassan eltolta. "Vénlánynak" ma (1979/80) már nem a 20 éves, hanem a 25 éves kort meghaladó lány számít.