Petercsák Tivadar szerk.: Az életmód változása egy bükki faluban (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 4. Eger, 1982)
Széman Zsuzsa: A párválasztás, a párkapcsolatok és a családi élet változása Felsőtárkányon
A területi homogámia a századforduló után falun belül kezdett felbomlani, de más falvakkal szemben igen erősen élt a megkülönböztetés. Felsőtárkány zárt endogám falu volt. Az endogámia csak a 30-as évektől kezd lassan megváltozni. Ettől kezdve egyre több exogám házasságot találunk, de jellemző ebben az időszakban még az endogámia maradt. Exogámia először a szomszédos falvakkal (Felnémet, Noszvaj, Répáshuta, Bélapátfalva) alakult ki, elsősorban a közös summásság miatt, majd fokozatosan egyéb, távolabbi falvak is bekapcsolódtak a folyamatba. A fiatalok családban elfoglalt helyzete: nemük, számuk a/ Sok egymáshoz hasonló korú lánygyermek esetén a legidősebb számára szűkebb lehetett a választási lehetőség a házassági piacon, mivel eladósorba kerülve férjhez kellett menni , hogy az utánajövóknek helyet adjon. Ezzel megakadályozták a pártában maradást, ami a családra szégyent jelentett volna. Ez a szemlélet szorosan összefügg a családot mint termelő egységet és biológiai reprodukciós egységet felfogó nézettel, valamint azzal az egyház által terjesztett véleménnyel, hogy a házasodás, a férjhezmenés, a családalapítás egyedüli célja a gyermeknemzés. b/ Az egymáshoz hasonló korú férfiaknál - a lányokkal ellentétben - a fiatalabbak kerültek hátrányba. A legidősebb fiú hozott először asszonyt a házhoz. A fiatalabbak csak akkor nősülhettek meg, ha volt számukra hely. Mindkét típust jól szemlélteti az az idősek körében gyűjtött példa, amikor egy szerelmi házasság azért hiúsult meg, mert a lánynak otthon levő testvérei miatt férjhez kellett mennie, és mert benne volt a korban (19 éves), a fiú pedig nem tudta volna hova vinni a lányt, mivel két bátyja már megnősült, és az új pár számára nem volt hely. A szociokulturális környezet által elfogadott normák a/ Házasodás kora: A gyermek családban elfoglalt helyzete, nem és kor szerinti megoszlása tehát mindig szorosan kapcsolódott a szociokulturális környezet által elfogadott normákhoz.
