Petercsák Tivadar szerk.: Az életmód változása egy bükki faluban (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 4. Eger, 1982)
Dankó Imre: Bevezető
játos törvényei szerint is van egy bizonyos fejlődésmenete és hogy a változás nem szorítkozik egyes területekre, hanem az élet egészét érinti. A múlt század közepe óta végbement specializálódás többek között azt is eredményezte, hogy elvesztettük szemünk elől az egészet, s figyelmünket csak az érdeklődésünket leginkább felkeltő jelenségekre vagy apró jelenségcsoportokra fordítottuk. Vagyis kiragadtuk a részt, a részecskét az egészből s úgy, a maga körülhatároltságában, összefüggései, kapcsolatai figyelembevétele nélkül vizsgáltuk, igyekeztünk megismerni. A részeknek a szerves egészből való kiragadása mindig veszélyes, mert szem elől téveszti az egészet alkotó részek közti összefüggéseket l a kölcsönös előfeltételezettségi rendszereket és szükségképpen helytelen ismeretekhez, a helytelen is*meretek alapján pedig nem helytálló következtetések levonásához vezet. Különösen a néprajztudományra jellemző az, hogy kutatásai, feldolgozásai során majd semmi figyelmet sem szentelt az egyenlőtlen fejlődésből , a változások adta újból, jelenből következő status quora. A gazdasági-, társadalmi- és a kulturális életben végbement változásokat látva egyes etnográfusok azt hitték, hogy hovatovább a néprajz elveszti, vagy már el is vesztette kutatási tárgykörét, az úgynevezett népéletet , vagy még inkább körülhatárolva: a parasztéletet . Minthogy a gazdasági, társadalmi életben végbemenő változások történeti jelenségek, folyamatok voltak, szükségképpen a néprajz tudományban is előtérbe kerültek a történeti szempontok . Ez nem is volna baj, hiszen senki sem tagadja ma "már, hogy a néprajz'társadalomtudomány, hogy a néprajz történeti tudomány; hanem az a szemlélet, felfogás, ami ezzel kapcsolatosan úgy fogalmazódott meg, hogy ma már nincs mit kutatnia a néprajznak, mert a népélet megszűnt, felszámolódott; természetesen ez merő csalóka vélekedés. Egyesek bármely értetlenül is állnak vagy álltak a jelen beli népélet problémái, kérdéskörei, például a termelőszövetkezetek, a termelőszövetkezeti parasztság, vagy kiszélesítve a fogalmat, az agrár- és agráripari népesség néprajzi vizsgálata előtt, az a mai létező valóság , a mai népélet . Előtérbe is került mindjárt néhány új fogalom a néprajzkutatáson belül, mint például városi néprajz , munkásnéprajz , munkáséiet-kutatá^ , munkásfolklór stb., illetve problémává vált a nép fogalmának tisztázása, legalábbis, néprajzi szenpgntbóJL.AJ3ÉP fQg^áUak-tiszlá^ás^.é^^_változáson átment, mai népélet kutatása igen sok nehézséget támasztott. A sok variációt, elképzelést félretéve, köztük két csoportot állíthatunk fel. Az egyik csoportba azok az elképzelések tartoznak, amelyek szinte semmibe se véve a változásokat és a változásokkal párhuzamosan megteremtődött igé-
