Petercsák Tivadar szerk.: Az életmód változása egy bükki faluban (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 4. Eger, 1982)

Széman Zsuzsa: A párválasztás, a párkapcsolatok és a családi élet változása Felsőtárkányon

már nem ültek, ők voltak a "tömeg" (pl. favágók). Ez az ülésrend alig különbözik a hagyományos társadalmi hierarchia rendszertől. A "bervások", a korábbi nincstelenek emelkedtek ugyan a társadalmi ranglétrán, de még mindig csak a hagyományos foglalkozást űzők után következhettek. Ennek oka az a társadalmi és családi kontroll volt, amely számon tartotta a családokat, a családok faluközösségben elfoglalt helyét, származását, s nagyon nehezen engedett meg bármilyen társadalmi mobilitást az egymástól távol eső rétegek közt. A 60-as évekre mégis megbarátkozott a falu a gyárral, látván az ott dolgozók életszínvonal-emelkedését. ("Házat vettek, berendezkedtek".) A mai középkorosztály célja és vágya egy a városi életmódhoz közelítő minta volt, aminek elérését gyermekeik iskoláztatásában látták, azaz a gimnáziumi továbbtanulásban és az érettségiben. Elsősorban a lányok számára tartották fontosnak az érettségit. Már természetesnek találták, hogy a nő is dolgozik de számukra a "tiszta munkát", azaz a nem fizikai munkát tartották ideálisnak. A 70-es évek közepén az érettségit bizonyos divatos szakmák kezdték felváltani (fodrász, kozmetikus, óvónő, majd a mai 20-24 éves korosztálynál a gépírás). A fiúknál az iskoláztatás más jellegű volt, mivel őket elsősorban családfenntartónak szánták. így általában valamilyen szakközépiskolához kötődő jó szakmát választottak nekik (autószerelő, villanyszerelő, lakatos, gépszerelő, gépmunkás stb.). A hivatalos munkahelyen kívül a család megélhetésében igen jelentős a második gazdaság (szomszédoknak, rokonoknak pénzért végzett munka, kert, háztáji stb. Vö. Országos Tervhivatal: A második gazdaságban végzett tevékenység szerepe, mértéke, szabályozottsága, fejlesztése. 1980.). A következőkben azzal kívánunk foglalkozni, hogy megvizsgáljuk mennyire kötődik a gyermek a családhoz. Milyen jelentősége van annak, hogy a lakosság jelentős része a felméréskor családi háztartásban élt - azaz a már házas gyermekek is többségükben valamelyik szülővel laknak együtt - és milyen szerepe volt, van a családnak a párválasztásban, hogyan befolyásolja a fiatal házasok életét.