Petercsák Tivadar szerk.: Az életmód változása egy bükki faluban (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 4. Eger, 1982)
Széman Zsuzsa: A párválasztás, a párkapcsolatok és a családi élet változása Felsőtárkányon
összeírás Al és Felsőtárkány falut együtt, de külön-külön sorrendben sorol ja föl. Az alsórészen: 16 egész, 7 feles, 6 új telepítésű, összesen 29 g jobbágycsalád élt. A felsőrészen: 20 lakatlan úrbéli telek lett felvéve . Az 1552-es egri ostrom utáni összeírásban Alsótárkányban 15 lakott jobbágytelek és sok lakatlan ház található. A falu nem népteleneriett el az 9 ostromban . 1596, Eger eleste után a török önkény és földesúri szolgáltatá sok elől az Eger környéki falvakból a lakosság a még hódolatlan területre menekült, de Alsótárkány ez időben sem néptelenedett el*^. 1964-től egy névcsere folytán Alsótárkányt Felsőtárkány néven kezdik emlegetni**. 1720-ban Felsőtárkány közigazgatásilag Borsod megyéhez tartozott. Ekkor 1 telkes nemes és 18 magyar jobbágy családot írtak össze. Az 1732-es püspöki urbárium szerint a gazdák terménytizedet adnak, ro botolnak, építőanyagot, deszkát fuvaroznak az egri püspöki udvarha. A földesúri szőlő munkáját végzik, a püspöki pisztrángos tó medrét tartják rend 12 ben, 6 napon át káposztát ültetnek, szénát kaszálnak. 1741-től Felsőtárkány az egri káptalan birtoka. A határ több mint a fele aliódiumnak lett kiképezve*''. 1750-1761 között, Barkóczy gróf püspöksége alatt, több változás is történt Felsőtárkányban. A korábbi karthauzi kolostort helyreállíttatta, s nazarénus szerzeteseket telepített ide. Rendbehozatta a szintén romos nyári lakot is, aminek építéséhez márvány14 üzemet indított be Felsőtárkány szomszédságában . Eszterházy püspök ennek alapján kifejlesztette itt a XVIII. század végén a palakőbányászatot. 1790-ben felépült a falu temploma* 5 . 1805-ben az egri püspökség érseki rangra emelkedett, így Felsőtárkány egészen az államosításig az érsekség tulajdonát képezte*^. 1859-ben az érsekföldesúr egyezséget kötött volt jobbágyaival az úrbéri birtok elkülönítése és tagosítás, a legelő és erdőjárandóság dolgában . A XIX. század közepén még folyik bányászat, egészen a XIX. század végéig. Ettől az időtől kezdve viszont egyre nagyobb jelentőséget kap a fakitermelés, a faszénégetés, a mészégetés. 1884-ben a falut közigazgatásiig lag végleg Heves megyéhez csatolták. A falu létét egyértelműen az határozta meg, hogy az egri érsekség alá tartozott. Az érsekség alapította 19 1916-ban az erdei kisvasútat is , majd 1930-ban a hegyen keresztül utat építtetett, amely csatlakozott az Eger-Ózd vonalhoz. Ezzel Felsőtárkány
