Petercsák Tivadar szerk.: Az életmód változása egy bükki faluban (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 4. Eger, 1982)

Cs. Schwalm Edit: A népi táplálkozás változása Felsőtárkányban

sültek. Az utóbbi években gyakori, hogy nem vágnak disznót, az üzletben tőkehúst rendelnek, s ugyanígy a csirke helyett csak csirkecombot vásárolnak a baromfi üzletben. A kalácsok mellett az 1940-es években jelennek meg a cukros, "szálajkasóval", "szalakárival" készített sütemények, majd a torták és egyéb cukrászdái sütemények. A felhasznált nyersanyagok mennyisége is megugrott. Míg 1930-1933-ban kb. száz vendégnek levágtak 2 birkát (vagy egy tinót) s elfogyott kb. 120-140 liter bor, 6-10 liter pálinka, három féle sütemény és morványkalács. 1980-ban, 200 meghívott vendég rendelkezésére állt: 1000 üveg cóla, 1000 üveg sör, 250 liter bor, 30 liter pálinka, 20 liter likőr, 3 disznó és harminc csirke. Ezek mellett sütemények, torták, amit a meghívottak vittek. A keresztanya 8 féle süteményt és tortát vitt. A hagyomány ma is megőrzi a morványkalácsot. A legközelebbi hozzátartozók 3 db-ot visznek. Aki nem süt, hanem üzletben vasáról fonottkalácsot, 9 db-ot visz, mert az kisebb méretű, mint amit otthon sütnek. (Hagyomány-kalácsnak is nevezik.) Ezen kívül a meghívottak molnárkalácsot is visznek, amit vagy itt, vagy más településen megsüttetnek. Végleg eltűnt a lakodalmak étrendjéből a tejbekása (kb. a XX. század elején). Bakó Ferenc 1910-ből említi utoljára a kásapénz szedést tanulmányában. Valószínű, hogy a tejbekása is ekkor tűnhetett el. Ugyancsak a XX. század elején említik utoljára a fentőt, s a krumplis lepény mint'lakodalmi sütemény az 1940-es években van utoljára jelen. 4. Halotti tor

. Mai napig is tartanak. Főtt étel nem szerepelt az étrendjében. A lobogóvivőket, fáklyavivőket, halottvivőket és sírásókat hívták meg a halottas házhoz a torra. Pogácsával, keserűtúróval, füstölt szalonnával, kolbásszal és borral kínálták meg őket. Kb. 20 éve a kocsmában tartják a tort, ahol előre rendelnek italt, esetleg még pogácsát sütnek. A jeles napok ételeinek egy része böjtös étel maradványa, ami az ünnep hagyományőrző jellege révén az egyház által előírt böjt megszűnése után is fennmaradt. Emellett fennmaradtak olyan ételek is egy-egy napnál, amit a néphit kapcsolt hozzá valamilyen célból (pl. bőségvarázslás, termékenységvarázslás stb.). 5. Karácsony estéje

. A karácsony esti asztalról itt hiányoznak azok az ételszámba nem menő "alkalmi csemegék", melyek az egész palóc területen ismertek, s a hozzájuk kapcsolódó hiedelem őrizte meg. (Pl. fokhagyma, alma, dió stb.) Reggel böjtöltek, ebédre susinkát (aszaltgyümölcs) főztek és