Petercsák Tivadar szerk.: Az életmód változása egy bükki faluban (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 4. Eger, 1982)

Széman Zsuzsa: A párválasztás, a párkapcsolatok és a családi élet változása Felsőtárkányon

eltartása, a pénzkeresés. A nő keresete csak kiegészíti a háztartást. A felsőtárkányi házasság a tradicionális házassági típust képviseli. Az ilyen házasságokat a felek gyakrabban minősítik sikeresnek. Az ilyen házasságokban a partnerek ragaszkodnak a házastársi szerepek elkülönítésé88 hez, a nemek szerinti feladatok differenciálódásához . A házasságban a nemek közti hagyományos munkamegosztás lassan változni kezdett. Bizonyos feladatokat a férfi is elvállalt már. Természetesnek tartja a bevásárlást. Érdekes módon sok férfi szívesen főzött. A főzést már nem tekintették kizárólagos női munkának, mert a szakközépiskolákban gyakorlati foglalkozásként sok helyen tanítanak főzni. Ezen kívül olyan munkát láttak el szívesen, ami háztartási gépekhez kapcsolódik (pl. porszívózás, mosás, de csak mosógéppel, főleg ha van automata mosógép). Ez az emancipációs folyamat azonban csak az első gyermek megszületéséig tartott. A GYES-en levő nőnek a férfi csak külön kérésre hajlandó segíteni, mivel ő "egész nap úgyis" otthon van, "neki kötelessége a házimunka elvégzése". Kivételt itt a bevásárlás képezett. Ha a nő nem marad 3 évig otthon GYES-en, más a helyzet. Egy házaspárnál, ahol a gyerek megszületése után a nő hamarosan újra munkába állt - a fiú szülei a harag miatt ugyanis megvonták tőlük az anyagi segítséget - minden háztartási terhet közösen viseltek. A fenti eset azonban kivétel. A hagyományos vélemény szerint a nőnek a gyerek mellett van a helye, s ezért teljesen természetes, hogy igénybe veszik a 3 éves GYES-t, amikor különösen rászorul a fiatal pár a szülők anyagi támogatására. A második gazdaság ekkor kifejezetten hangsúlyos szerepet kap, mivel jövőről alkotott elképzeléseik közt fontos helyen áll bizonyos anyagi javak megszerzése, sorrendben; ház vagy lakás, bebútorozás, kocsi, a háztartás gépesítése, utazás. Ezt a fiatal házasok többsége 10 éves programnak tartja. Ennél távolabbra nem terveznek, elképzelésük nincs. A két gyermekes nők, a második gyermek után már nem akarnak minden esetben otthon maradni, éppen mert nehezen kivívott függetlenségük csökken. A falu mai infrastruktúrája lehetővé teszi a nagyobb gyerekek óvodába adását. Bölcsödére eddig nem volt igény, de újabban éppen a fenti okok miatt egyre többen szeretnék ezt a létesítményt is. A nők vágynak a munkatársak után. A hosszú otthonlét alatt magányosnak és a világtól elzártnak érzik magukat, a baráti társaságok a férjhezmenéssel, nősüléssel megszűnnek, s új barátokat a nagytöbbség a munkahelyén szerez. A nők családtervezésükben ép-