Petercsák Tivadar szerk.: Az életmód változása egy bükki faluban (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 4. Eger, 1982)

Széman Zsuzsa: A párválasztás, a párkapcsolatok és a családi élet változása Felsőtárkányon

A többi esetben a konfliktushelyzet a gyermek születését követő időben állandó harcok árán, de nem szakítással oldódott meg. A gyermekkel kapcsolatos vitás helyzetek (eltérő higiéniai szempontok, vallásból adódó konfliktusok, nevelési szemléletből adódó konfliktusok stb.) olyan módon halmozódtak fel, hogy egy idő után a férj is kénytelen volt felesége mellé állni, a Különválást kérni. Az anyós-meny közti konfliktusok megteremtették az alapját a nagycsaládtól való elszakadásnak, lehetővé téve a fiataloknak az önálló háztartás alapítását. A konfliktusokat így végül is konstruktívaknak minősíthetjük, noha a fiatalok a közös telken épült ház vagy lakás miatt teljesen nem tudtak elszakadni a nagycsaládtól. A különválás erősítette a férj-feleség személyközi kapcsolatát is. Korábban az anyós-meny konfliktus a házastársak közt is komoly nézeteltéréseket okozott és sokszor a házasság felbomlását is eredményezhette. A 26-30 éves korú fiatalasszonyok házasságkötésüktől kezdve tehát minden energiájukat az anyós felügyelő és irányító hatalma ellen fordították. Céljuk az önálló konjugál is család megteremtése volt, anélkül, hogy a szülök által nyújtott anyagi segítségről lemondanának. A fiatalasszonyok azonban - korábbi anyóssal való konfliktusaik miatt és az anyagi segítség igénybevétele mellett, a különválás után sem kapcsolták be életükbe a nagyszülői segítséget, így teljesen egyedül viselték a gyermekneveléssel járó gondokat. "Nem jártunk szórakozni sehova se, mert nem mertem a gyereket anyósomékra hagyni. Vallásos meséket mondott a gyereknek, mi meg nem, aztán a gyerek sírt, hogy a mama másként mondta. így inkább mindig otthon maradtunk." - "Nem tetszett, hogy én nem hagytam beleszólni a gyerekkel kapcsolatos dolgokba. Anyósom borzasztóan vallásos, azt akarta megtanítani a gyerekkel is." - "Nem bíztam a gyereket az anyósra higiéniai okok miatt, meg el is kényeztette volna." Az anyós gyermeknevelésből való kizárása teljesen új jelenség. Korábban, különösen a legszegényebb réteg esetében, akiknek valamilyen munkát kellett vállalniuk, általában az anyós nevelte a gyermekeket. Ez a hagyományos életmód és életszemlélet továbbélését is elősegítette. Az itt vizsgált eseteknél csupán egyetlen esetben alakult ki jó viszony anyós és meny között, amikor az anyós saját rossz tapasztalatai alapján önként mondott le a szokásos irányító szerepről, s ezzel eltért a kialakult