Petercsák Tivadar szerk.: Az életmód változása egy bükki faluban (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 4. Eger, 1982)
Széman Zsuzsa: A párválasztás, a párkapcsolatok és a családi élet változása Felsőtárkányon
folyásolta a fiatalok családalapítását, a házasságkötést követő családformát. A megvizsgált házaspárok esetében a következő együttélési típusokról beszélhetünk Felsőtárkányban: a/ A lány a fiú szüleihez költözik "menynek", b/ A fiú költözik a lány szüleihez "vőnek". c/ A fiatal pár rögtön önálló háztartást alapít, s saját házba költözik. d/ Egyéb: a fiatal pár valamilyen más rokonhoz, pl. nagyszülőhöz költözik. A 4 típus közül egyértelműen az a_ típusú együttélések domináltak. A fiú csupán 3 esetben költözött a lány szüleihez vőnek. Egy esetben a fiatal pár rögtön saját házba ment, s csupán egy esetben találunk egyéb megoldást. A fiatal házasok legtöbbjénél a lány még akkor is a fiús házhoz költözött, ha szüleinek jobb vagy ugyanolyan lakáskörülményei voltak. A menység intézményének ilyen mértékű elterjedtsége feltételezésem szerint összefüggésben áll a korábbi nagycsaládos struktúrával. Ennek bizonyítása érdekében megvizsgáltam, hogy mennyire érvényesült a fiatal házasok szülőkkel, anyóssal való együttélésénél a család gazdasági egységként való felfogása, a nagycsalád belső rendszerének betartása. A 25-30 év közti korosztályú nők esetében az odaköltözés egyértelműen maga után vonta a közös háztartást . A fiatalok közös házban , az anyóssal, apóssal, esetleg a nagyszülőkkel együtt kezdték meg a házasságukat, ahol a fiatalasszonyt minden esetben az anyós irányította , sőt parancsolt neki, ő gazdálkodott a család közös vagyonával. A nagycsaládtól való teljes elszakadás a fiatalok távlati terveiben sem szerepelt. Önálló lakást, 2-3 szobás házat a szülőkkel közös udvarba, a régi telekre terveztek, amit 2-4 év alatt általában ott meg is valósítottak. Ez a terv csak a szülőkkel való megoldhatatlan konfliktusok esetén, nem valósult meg (két házaspár). Ebben a korcsoportban is találunk már olyan tendenciát, amely megpróbál kitérni az általános szabály alól, némely esetben a bevándorlás következtében a családi struktúra eleve más volt. Pl. az egyik fiatalasszony nem volt hajlandó anyósához költözni. A másik ugyan anyósához költözött, de az Gyöngyösről származott, s náluk nem volt szokás a nagycsaládos együttélés.