Petercsák Tivadar szerk.: Mezővárosi kultúra Heves megyében (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 3. Eger, 1982)
Kecskés Péter: A mezővárosi és paraszti kultúra összefüggései a Gyöngyös környéki szőlőművelésben
cenzárok (borközvetitők) segítségével tárolási helyén cserélt gazdát, vagy szekéren szállitva vandorkereskedés formájában. A mátraalji borok tömegbor jellege miatt kevéssé volt alkalmas külső piacok megszerzésére, azonban vizsgált időszakunkban Német-, Cseh- és Lengyelország területére rendszeresen került gyöngyösi, s a visontai vörösből vittek néhány palackot a tengeren túlra is. Gyöngyös bekapcsolódása a vonatközlekedésbe 1870 után a bor, de egyéb termények (csemegeszőlő, cseresznye stib.) kereskedelmét is döntő módon befolyásolta. A kedvező értékesítési lehetőségek miatt 1880-1S30 között a Gyöngyösön termelt vagy itt felhalmozott mezőgazdasági termények fele Budapesten talált gazdát. A Gyöngyös környéki szőlőművelés, borkészítés és borkereskedelem néhány mozzanatán és történeti folyamatán keresztül a gazdálkodás oldalát villantottuk fel. A továbbiakban vázolt gazdasági szintnek megfelelő társadalmi viszonyokat ismertetjük. A Máíraalja kishatáru, déli lejtőjű falvaiban a művelhető terület 30-50 százalékát adta a szőlő- és szántóföld, az egyházi, földesúri és kisnemesi szőlőbirtok nagyjából azonos sulyu volt a zsellér és jobbágy szőlőkkel. Gyöngyös szabadsága, hogy "egy ur fődiről az másikra bucsuzatlan szabad volt elmenni", önigazgatásu tanácsa révén a borkereskedelmet szabályozta. Az oppidánus lakosság a XVII-XVH1. században eléggé tág jogi keretek között mozgott: a nemesi vármegye felé zsellér, jórészt saját közigazgatásában polgár, a parasztvármegye felé jobbágy vagy paraszt volt. Az országos fejlődéstől több vonatkozásban elütő szőlőmonokulturás gazdasági-társadalmi alakulást a XVI. század közepétől a következőidben foglalhatjuk össze. Gyöngyös környékén a XVI. század közepén a 30 százalék szántómüvelővel szemben a szőlőmüvelők aránya 6 0 százalék. A több mint ezer jobbágy és zsellér szőlőgazdaság 350 darab ezer négyszögöles szőlőföldön gazdálkodott. A termelt bor menynyiségének 7 0 százaléka Gyöngyösön, Gyöngyöspüspökiben, Gyöngyössolymoson és Gyöngyöspatán müveit szőlőkből került ki.