Petercsák Tivadar szerk.: Mezővárosi kultúra Heves megyében (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 3. Eger, 1982)

Csiffáry Gergely: Az egri szűrszabó iparról

1336-ban szerveződött soproni szürszabók még 1847-ben is Heves megyéből szerzik be a szűr és a guba nyersanyagát. A szűr becsére és széles körű használatára utal a XVIII. századi parasztság körében a Heves vármegyei közgyűlés 1719. április 18-i határozata, amelyben a cselédbéreket meghatározta. Az öregbéres fizetéséből 1 szűr, 1 abadolmány szerepelt az első helyen, mások (pénz, s termény) mellett. 1723-ból tudjuk, hogy a szolgák fizetésében ugyanúgy 1 szűr, 1 abadolmány szerepelt. Az árszabásokból tudjuk, hogy a szürszabók milyen általánosan viselt szűröket készitettek. 1722-ben az öreg szűr 1 forint 40 krajcár, a kisebb szűr 1 forint 15 krajcár, s annál is kisebb szűr 37 krajcár volt a limitációban. 1741-es limitáció szerint az öreg szűr hét márjás 1 forint 98,5 krajcár, szürdolmány kankó 1 forint, s kisebb szűr 85 krajcár volt. A szürdolmány kabátforma felső ruha. Az Írások a XVII. századtól emiitik a parasztságnál, de pontos szabása a leírásokból nem derül ki. Lehetséges, hogy a drágább anyagokból készült uri dolmánnyal is rokon. A néprajzi anyagban néha a térdig érő kankóval, néha a térdig érő kisszürrel azonosítják. Az egri cifraszür «, \ # A cifraszür elnevezés XIX. századi eredetű, s jelenti arátéttel, himzéssel diszitett szürruhát. A szürhimzés a XIX. században virágzott, mégis már a XVHI. század végéről vannak adatok, mely szerint a piros-kék szegessel az un. cingulával diszitett szűröknek nagy a keletje. A szűr varrott díszítésére még ennél is korábbi adatok vannak Erdélyből. A cifraszürök díszítés, himzés alapján is elkülönülnek. Az egri cifraszür a felföldi cifraszürök típusába tartozik. A szűr hímzése Györffy István szerint először a Dunántúlon kezdődött,