Kriston Vizi József szerk.: Tanulmányok a Bükkalja néprajzából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében Eger, 1992)

boltban. Legtöbb uradalom hitelkönyvet adott a summásaiknak, ebbe beírták amit vásároltak, s végelszámoláskor vonták le a bérükből. Vasárnaponként egy-egy gazdaságban gyümölcs és bor árus kofák is megfordultak, de ez nem volt általános. A férfiak a falu kocsmájába mentek egy kicsit iszogatni. Pihenés, szórakozás. Hétköznap este ritkán került sor táncra, mulatságra. A fiatalok kiültek a hodály elé, s daloltak, beszélgettek lefekvés előtt Néha előfordult hogy kicsit táncoltak. Szombaton néhány órával korábban fejezték be a munkát Vizet melegítettek a kaüanokban, tisztálkodtak, mostak. Szombaton és vasárnap este tartották a cuhárét. Citera, harmonika vagy hegedűszóra táncoltak, énekeltek. Mindig akadt a bandában olyan ember, aki játszott valamilyen hangszeren. A "kíséretet" sokszor rossz fazék, fedő vagy veder ütögetése adta. A dalolás szorosan hozzátartozott a summások mindennapi életéhez. Minden alkalomhoz megvolt az odaillő dal. E témát Borsai Ilona foglalta össze. Nagyon sok summásdalt gyűjtött ő maga is a Bükkalja falvaiban, illetve felhasználta az innen származó anyagokat, a típusok megállapításához.

18 Búcsúzó nótákat induláskor énekeltek, vonatos nótákat az úton. Megénekelték a szálláskörülményeket, a nehéz munkát, a rossz élelmezést, a munkásokat hajtó intézőt. Daloltak munka közben, de kikapcsolódás, szórakozás céljából is. A cuhárékat mulatságot legtöbbször az istálló előtt tartották, de néha, különösen ha esős volt az idő, bent a barakkban. A tanyán élő cselédek, béresek is bekapcsolódtak a szórakozásba. Gyakran tanultak egymástól új dalokat is. Az ismeretségekből néha szerelem lett, aminek házasságkötés a vége. Az eljegyzést, esküvőt, ősszel a lány szülőfalujában tartották. A következő évben a fiatal pár már együtt ment summásnak. A játékok, cuhárék mellett, csendesebb foglaltossággal is telt a pihenőidő. Mivel az asszonyoknak vasárnap is volt munkájuk - mosás, foltozás - ők kevésbé értek rá. Ha időben befejezték, felvették a félünneplő ruhájukat, a lányok is kicsinosították magukat és bementek a falu templomába vagy a faluban sétálgattak. A férfiak, legények is elmentek a faluba, a kocsmában ittak, megvették maguknak a dohányt a következő hétre. Néha a kocsmában tartott bálon, amit a falubeliek rendeztek, a summások is résztvettek. Akik a tanyán maradtak, rendbehozták a szerszámokat, kártyáztak, pihentek, beszélgettek, levelet írtak az otthoniaknak. 18 BORSAI Ilona 1968. 224-226. Közli azokat a falvakat, amelyekben a summásdalokat gyűjtötték. Ezek között a Bükkaljáról a következő falvak szerepelnek: Bogács, Cserépfalu, Bükkaranyos, Kacs, Mályinka, Mezőkövesd, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Sály, Szomolya.