Kriston Vizi József szerk.: Tanulmányok a Bükkalja néprajzából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében Eger, 1992)

Cs. Schwalm Edit SUMMÁSOK Á BÜKKALJÁN A mezőgazdasági idénymunkások időszaki vándorlásának körzetei a XIX. századra alakulnak ki Magyarországon. Az aratómunkások vándorlása a XIX. században vált általánossá,

1 de a nyomtatómigráció XIX. század végi emlékei is fellelhetők még a néprajzi gyűjtésekben.

2 Levéltári adaíok a XVII. századtól vannak mezőgazdasági vándormunkára. Legnagyobb tömegeket azonban a XIX. század végén kialakult summásmunka mozgatott meg. E mezőgazdasági munkások igen jelentős részét Nógrád, Hont, Heves és főleg Borsod megye bocsájtja ki.

3 Év Az összes vármegyéből kibocsátott mezőgazdasági vándonnunkás Ebből Borsod, Gömör, Kishont, Heves és Nógrád megyéből származók 1933. 12.483 9.904 1934. 24.292 13.493 1935. 24.853 15.586 1936. 27.378 14.712 1937. 34.449 19.848 1938. 28.178 15.781 E nagyszámú summásréteg kialakulásának alapvető oka a birtokviszonyokban keresendő. A szántóterület itt, a hegyek és erdők miatt, jóval alatta marad az országos átlagnak. Ezen kívül a sok nagybirtok is szorítja a falvakat E megyék területének egyharmadát foglalja el az 500 kh-nál nagyobb úri és egyházi birtok. A további 24%-ot kitevő 50-100 kh. birtokok jó része szintén nem parasztkézen van. Az életképes parasztbirtok (5-50 kh) csak az összes terület egyharmadát foglalja el. Nagymértékű a birtok-elaprózódás. 5 kh-n aluli e vidéken a birtokok 69,8%-a, az ország tájai közül a legnagyobb. Itt van a legtöbb saját földjéből megélni nem tudó szegényparaszt és földnélküli nincstelen.

4 Nézzük meg ezt 1 BALASSA Iván 1985.36. 2 HOFFMAN Tamás 1963. 338-340. ENA 1046-69. 1047-69. 3 LENCSÉS Ferenc 1982. 175. oldalon lévő táblázat alapján állítottam össze. 4 SZABÓ Zoltán é.n. 42-43.