Kriston Vizi József szerk.: Eredmények a Mátraalja néprajzi kutatásában (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 2. Eger, 1982)

Cs. Schwalm Edit: Parád és környékének népi táplálkozása

- 4o ságban a főtt tészták és a _ganca-f élék következtek. Húst csak vasárnap, illetve a nyári betakarítás idején hétköznap is fogyás ztot tak. Eltérő volt az őszi-téli, valamint a tavaszi-nyári étrend is. A betakarítás befejezésével, a házkörüli munka maradt és a jószágok ellátása. Ekkor csak kétszer étkez tek egy nap: reggel 9-lo óra között, főtt vagy sültkrumplit, esetleg fehérlevet vagy írót kenyérrel. Délután 4-5 óra körül ettek főtt ételt, a nap jellegének megfelelőt (főtt tészta, bab stb.). Gyakori volt, hogy az estéről megmaradt ételt melegítették meg reggelire. A tavaszi-nyári mezőgazdasági „munkák megindulásával, az étkezés is a munkához igazodott. Fél hat és hét között volt a reggeli, sült szalonna vagy füstölt háj. Délben a főtt ételt az asszonyok vagy gyerekek vitték ki a mezőn dolgozóknak. Vacsora 8 óra körül volt , amikor minden munkát befejeztek,*déli maradék, vagy aludttej, szalonna, írós kenyér, ami került. Külön tanulmányt érdemelne a mezőgazdasági idénymunkások, a summások táplálkozás a .• Tava s s z al- minden faluból csapatosan indultak útnak az Alföldre és Dunántúlra, hogy azt. amit az otthoni szűkösen termő föld nem tudott megadni, megkeressék. A summások, szülőfalujuktól távol is igyekeztek az otthoni ízeket biztosítani maguknak, de az is kétségtelen, hogy idegenben, tanú].t ételeket hoztak magukkal, amelynek hatása több területen is kimutatható a népi táplál kozs ában.