Kriston Vizi József szerk.: Eredmények a Mátraalja néprajzi kutatásában (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 2. Eger, 1982)
Cs. Schwalm Edit: Parád és környékének népi táplálkozása
Sóská ból habart főzeléket csinálnak hús mellé.-. Vadkörtét és almát aszalva főzik. Idősek emlékezetében még él, hogy tavasszal a nyírfa kat megcsapolták a pásztorok, és a kifolyó, édes nyírvizet, a vir ic s et megittak. (Az édes ételekre ma is gyakran mondják, hogy viricses.) 2. Állati eredetű te rmékek szerepe a táplálkozásban . a/ Tej és terjtermékek . Bár tehenet legtöbb helyen tartottak, a tejtermékek fogyasztása nem dominál. Legtöbbször eladták Parádsasváron és Párádon, a gazdasszony egyik pénzszerzési lehetősége ez volt. Az elles után először kifejt tejet, a pectej et a szomszéd gyereknek adták, akiket a gazdasszony vízzel lelocsolt. A gyerekek sírni kezdtek, s azt tartották, hogy így a tehén könnyebben fejhető. Édes tejet ritkán fogyasztottak. Legtöbbször vizet kevertek hozzá s ezt a fehérlét kenyérrel ették. Az író beleszegdelt kenyérrel egytál étel vacsorára, de főtt tészták, gancák ízesítésére is használják. A vaj legnagyobb részét megformázva piacra viszik, másik részét kisütik, ételíiesiè4s±è4 'itiletve böjtben főzésre használják. A túró főtt tészta,"'ganca és lepény ízesítő,, de legnagyobb részét ennek is eladták. Aludttej et vacsorára szoktak enni kenyérrel, és zsírban dinsztelt fejes salátát öntenek meg vele. A savó , csóré , mint már említettem,
