Kriston Vizi József szerk.: Eredmények a Mátraalja néprajzi kutatásában (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 2. Eger, 1982)

Cs. Schwalm Edit: Parád és környékének népi táplálkozása

Cs.. Sohwalm Edit PÁRÁD ÉS KÖRNYÉKÉNEK NÉPI TÁPLÁLKOZÁSA Az észak-magyarországi táplálkozási nagy­táj - amely az Ipolytúl a Bodrogig húzódik ­jelentős részét teszik ki a palóc területek. (Akár a Pintér-féle minimális centrumra, akár a szélsőségesen, a Mátyusföldtől a Cserhátig kiterjesztett "Palócföldre" gondolunk). Délen jól elválik az Alföldtől, keleten a már erdélyi vonásokat viselő szatmári vidék­től. Legtöbb anyag azonban éppen az északi peremről hiányzik, mint a magyar, mind a szlovák anyag ismeretlen. A palóc kutatás megindulásakor Kisbán Eszter vázolta a palóc területek táplálko­zásáról eddigi ismereteinket5 valamint a kutatási feladatokat. A palóc centrumnak tartott területekről igen kevés publikáció jelent meg. 1967 óta a helyzet annyit vál­tozott, hogy a rendszeres és módszeres palóc tematikus gyűjtéseknek köszönhetően népi táplálkozásból is szép adattári anyag gyúlt össze, s vár feldolgozásra. Az eddigi gyűjtések ismeretében néhány kisebb táplálkozási táj képe rajzolódik ki. (pl. Mát­raalja, Bükkalja, stb.) A táplálkozás alapvető meghatározói azonban Itt is azónosak,csupán csekély eltérések találhatók pl, azo'nbs

Next

/
Thumbnails
Contents