Kriston Vizi József szerk.: A Közép-Tiszavidék népélete (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 1. Eger, 1982)

len kisugárzásának az a gyakorlata, mely a mesteremberek kisebb mezővárosokba való átköltözésében nyiilvánult meg. Az anyakönyvi kutatások az ifjú" Nagy Mihály személye körüli kérdésekre is választ adtak. Névhasználatában az ifjú volt hangsúlyozása egyértelműen arra utalt, hogy apja keresztneve is Mihály volt, foglalkozása pedig szintén fazekas. 1849-ig készített munkáit ifjú Nagy Mihály néven szignálja, míg 185o-es miskakancsóján /Baja, múzeum/ és 1852-es butykoskorsóján /Néprajzi Múzeum/ már a K, Nagy Mihály nevet tűnteti fel. Ebből arra következtethetünk, hogy apja 1849-1850 között halt meg, s előnevük M

K" betűvel kezdődött, A református halotti anyakönyvben ^atona Mihály korsós 185o június 8-i haláláról értesül^.' hetünk. Balog Zsuzsannával kötött első házasságából 1821 szeptember 4-én született Tiszafüreden ifjú Nagy Mihály, aki ugyanitt hunyt el 1855 szeptember 7-én, Vezetéknevüket az anyakönyv Katona, Katona Nagy, Nagy és K.Nagy változatban egyaránt tartalmazza. Ifjú Nagy Mihályt pl, születésekor ^atona Mihályként, házasságkötésekor K.Nagy Mihályként, ugyanennek a lánynak halálakor néhai Nagy Mihályként tűnteti fel. Életrajzi adatainak ismeretében nem azonosíthatjuk a miskolci fazekascéh legénylajstromában 18 31-ben említett ítfagy Mihállyal, A korábbi publikációk a jellegzetes füredi stílusjegyzék kialakulását a 4o-es évek közepéhez kötik, és stílusteremtő mesterüknek a magát feliratos készítményein ifjú Nagy Mihálynak nevező fazekast tartják. Az újabb kutatá- i sok azt bizonyítják, hogy ez a fazekasközpont