Kriston Vizi József szerk.: A Közép-Tiszavidék népélete (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 1. Eger, 1982)

zekascéh iratai között 18o9. január 3o-án mint szegődtetéséért és szabadulásáért 4 Ft-ot fizető legény szerepelt. Ezután hosszabb ideig nem találjuk nyomát, legényként dolgozhatott Nagy András fazekasmester műhelyében, aki 181o körül Tiszapoigáron élt, Fitzere János a megözvegyült fazekasnét, a nála 14 évvel idősebb Korponai Katalint feleségül véve nyithatott önálló műhelyt, s 1815 május 29-én, Julianna nevű lánya keresztelesekor már Tiszafüreden dolgozott. 1838 január 17-én halt meg, 4-7 éves korában, Nagy András és Korponai Katalin házasságából született a kezdetben nevelőapjánál, Fitzere Jánosnál, majd önálló műhelyében feltételezhetőén több legénnyel dolgozó Nagy Antal, aki a miskolci fazekascéh legénylajstromában 1829 november 22-én a rozmaring virágnév választásával szerepel, A céhnek 1828-29-ben fizeti a kántorpénzt, de 183o-ban "

már nem ajánlotta magát a B^osü^etes ifjúság törvényére

". Családi kapcsolatai a miskolci, céhhel nyilvánvalók; a céh tagja nevelőapja testvére, Fitzere Mihály, anyja szintén miskolci fazekascsaládból származott. Nagy Antalnak szignált munkája nem maradt fenn, mégis az a véleményünk, hogy a tiszafüredi stílus kialakításában Fitzere Jánossal együtt igen jelentős szerepet játszhatott. Fiatal kora és betelepültsége ellenére a falu társadalmának megbecsült tagja, komoly egyházi tisztségviselő. Ez a megállapodott vagyoni helyzetére utal, mely mindenképpen mesterségbeli tudásával, illetve műhelyének nagyságával állhatott kapcsolatban, A jelzett időben két egri származású fazekas települt át Tiszafüredre, Pál Ferenc és