Kriston Vizi József szerk.: A Közép-Tiszavidék népélete (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 1. Eger, 1982)

fizetni, hanem néha még osztalékot is adott a tagjainak. 1923 március 3-án pl. egymillió koronát osztott szét tagjai között. Ugyanekkor a Poroszlói Ref.. Egyházközségnek kölcsön tudott adni kétszázezer koronát, A Társaság közös jövedelem forrásairól néhány adat annak jegyzőkönyvébői : 192o-ban a Holt-Tisza halászati jogát árverésen eladta a Társaság három évre, 22,41o koronáért. Ősszel, sarjúkaszálás után a kaszálókat átengedte őszi legelő céljából azoknak a társaságoknak, amelyeknek nem volt őszi legelőjük. Az eladott őszi legelők ára az egyéni tu-'-._ lajdonosoké lett, a gulya "hálatásáért" /az éjszakai hálás helyét jól megtrágyázta a'marha/ azonban a kaszáló tulajdonosok a Társaság közös kasszájába!"!izettek éjjelenként egy-egy hálatásért. 1922-ben a Kis-Tisza halászati bére fejében 118o koronát kapott a társaság. 192 3 márc. hó 3-án a társaság úgy döntött, hogy a területét határoló Tisza lapályáról homokot másfalusiaknak 4o koronáért, helybelieknek pedig 3o koronáért adnak. Ezeken kívül a Társaság használatában maradt erdőből kitermelt fából, rozséból és fűzvesszőből volt közös jövedelem. A Tisza szabályozása után /I860/ a nagy, állandó jellegű árvizek megszűntek. Ezután csak rendkívüli esőzések alkalmával öntött ki a Tisza. így a kaszálásra alkalmas területek megszaporodtak és megjavultak, A megvéte.l után a hátasabb helyeket feltörték, és elsősorban kukorica termelésre használták.