Kriston Vizi József szerk.: A Közép-Tiszavidék népélete (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 1. Eger, 1982)

Kovács Károly POROSZLÓI PARASZTI TÁRSASÁGOK AZ EGYÉNI GAZDÁLKODÁS KORÁBAN A hagyományos paraszti gazdálkodás ismeretanyagához szorosan hozzátartozik és azt ki egészíti azoknak a paraszti társaságoknak a története, melyek még az egyéni gazdálkodás korában /1848-1945/ alakultak. Poroszlón már az 1848-as jobbágyfelszaba dúlás után, mikor a jobbágyok és zsellérek ke zén lévő földesúri telkek tulajdonukba kerültek, megalakultak az első társaságok. Ezeknek a társaságoknak a feladata elsősorban a közös legeltetés megszervezése, az ehhez szükséges pásztorok alkalmazása, az itatáshoz szükséges kutak létesítése, karbantartása s a határ ter melvényeit őrző kerülők alkalmazása volt. A volt jobbágyok, akik a kezükön lévő földesúri földeket már eddig is saját fogatukkal művelték, s így egy kicsit már földes gazdáknak érezték magukat, "-^öldes Társaság-"nak /Ixodes Társaság"-nak/ nevezték, míg a zsellérek, akik gyalogmunkával robotoltak az uraságnak, társaságukat "Gyalog" vagy "Zsellér""Társaság" nak hívták. A poroszlói parasztok később is, amikor a poroszlói földesurak eladásra kerülő birtokaiból földet várásoltak, vagy közösen földet béreltek, hasonló társaságokat alakítottak.