Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2005)

M. Bán Beatrix-M. Nagy Éva: A gyöngyösi Orczy-kastély (Mátra Múzeum) belső festőrestaurátori kutatásáról

hető a szondázás alapján, hogy a hat barokk festésű szoba kompozíciójának 60-70 %-a megmaradt. Állapotuk viszonylag jónak mondható. A festett felületeket jelenleg mészfátyol borítja, vakolatukat korábban sűrűn kipikkelték a következő felhordandó vakolatréteg jobb tapadása érdekében. Az emeleti folyosó eredetileg nyitott árkádsorú volt. Ekkor a folyosó falai és szabadon álló oszlopai fehér meszelést kaptak. A folyosó Ny-i szakaszának Ny-i falán 3 kőkeretes barokk fűtőnyílás került elő. A régészeti kutatás megállapítását - miszerint az emeleti folyosót már az 1826-os átalakítás előtt zárt térré alakították az árkádok befalazásával alátámasztotta a festőrestaurátori kutatás is. Megállapítható, hogy az 1826-os díszítőfestés alatt az oldalfalakon világos zöld egyszínű kifestést alkalmaztak. Ezt a réteget a barokk második periódusnak azonosítottuk. A lépcsőház datálásánál (5 l-es tér) figyelembe veendő, hogy az emeleti lépcsőlejáró oldalfalán a nyíláshoz tartozó három periódus rétegrendje azonosítható (1 réteg barokk fehérre meszelt, 2 réteg zöld meszes festés - második építési periódus, 3 réteg 1826-os lilás díszítőfestés). A barokk korban a földszinti szárnyakban kiszolgáló helyiségek, konyha stb. lehettek. A falképkutatás során barokk vakolaton kizárólag fehér mészrétegeket találtunk. Itt is - mint az emeleten - az árkádsor befalazása már az 1826-os átalakítás előtt megtörtént azzal az eltéréssel, hogy a második építési periódushoz tartozó réteget nem színezték, hanem csak fehér meszeléssel látták el. Tény, hogy a kastély építéstörténetében két meghatározó periódus igazolható, pontos dátumhoz kötve ezek tisztán elkülöníthetők az írásos források, valamint a különböző szakági kutatások eredményeinek ismeretében. Rendkívül szerencsés állapot, hogy mindkét korszakhoz tartozó falfestés XVIII. és XIX. század viszonylag nagy kiterjedésben jelen van az épületben. A falfestések nem fedik egymást, bemutatásuk szakmailag nem problematikus. A helyreállítás a szokásos restaurátori munkaszakaszokban (feltárás, mélyrétegű konzerválás, tisztítás, vakolatkiegészítés, hiánypótlás, felületi konzerválás, esztétikai helyreállítás) végezhető. Lehetőség nyílik az eddig vakolat alatt rejlő falképek feltárásával és restaurálásával a barokk és klasszicista enteriőrök tematikus bemutathatóságára. A tervezett múzeumi program része életmód-történeti kiállítások létrehozása is. Ezt a helyreállított falképek szinte önmagukban is reprezentálhatják. A kulturális -, történeti, művészettörténeti értéket is képviselő épület átörökítésének öszszetett feladatában egyik fontos szempont, hogy a látogatók számára a kastély története ne csak leírások által, hanem átélhető vizuális élményként is megismerhetővé váljék.