Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2005)

Simon Zoltán: A gyöngyösi Orczy-kastély műemléki falkutatásának eredményei

2005 MÁTRAI TANULMÁNYOK GYÖNGYÖS p. 31-54 A gyöngyösi Orczy kastély műemléki falkutatásának eredményei Simon Zoltán Bevezetés A Mátra Múzeumnak hazánk egyik legszebb világi épülete, a gyöngyösi Orczy kastély ad otthont. A kastély állaga az utóbbi esztendőkre olyan mértékben leromlott, hogy helyreállítása halaszthatatlanná vált. Ideje, hogy a közkedvelt, jelentős forgalmú kulturális intézmény méltó keretek közt tölthesse be feladatát, s székhelye a modern követelmények kielégítésére is alkalmassá váljon. A tervezett műemléki helyreállítás azonban megkövetelte azt, hogy a munkák megkezdése előtt a lehető legtöbb információt gyűjtsük össze a nyilvánvalóan többszörös átalakításon átesett épületről. Ennek első lépéseként megtörtént a kastélyra vonatkozó archív írott és képi anyag összegyűjtése és rendszerezése, melynek nyomán, az épületen az évszázadok folyamán lezajlott átalakításokról ma már igen bőséges adattal rendelkezünk. A következő lépést a műemléki falkutatás jelentette. Az alábbiakban ennek eredményei kerülnek ismertetésre. Az írott forrásokkal és tervekkel látszólag jól dokumentált építési periódusok könnyű feladatnak ígérték a kastély falkutatását, azonban több, váratlan nehézség bukkant fel. Ezek közül elsőként említendőek egy a falkutatás során napvilágra hozott, de írott forrásokkal nem dokumentált átalakítások, melyek 1770 és 1826 között (közelebbről valószínűleg 1789 és 1804 között), valamint a 19. század végén történtek a kastélyon. A másik - súlyosabb - nehézséget az okozta, hogy hamar kiderült: az 1826-os átépítés nem mindenben a fennmaradt tervlapok szerint történt, hanem csupán nagy vonalakban követi azt. Ez azért okozott jelentősen több kutatási feladatot, mert bebizonyosodott, hogy a klasszicista átépítés a tervlapokon szereplőeknél jóval nagyobb arányban hagyott meg barokk részleteket, s e részletek feltárásánál egyáltalán nem hagyatkozhattunk a tervlapokra. Mivel a terv és a valóság között az eltérések helyenként igen jelentősek, számos ponton ellenőrző vizsgálatot kellett végeznünk, elsősorban a barokk magvú épületszárnyak esetében. Komoly nehézségeket okozott az, hogy a kastélyban ma is múzeum működik. A kiállítóterek, irodák és raktárak igen drasztikusan korlátozták a belső falfelületek kutathatóságát. A fentiek miatt a kastély falkutatásánál elsősorban a következő problémák megoldására koncentráltunk: - Meghatározni a barokk épület pontos kiterjedését, és lehetőség szerint eredeti alaprajzi elrendezését. - Megismerni, és lehetőség szerint feltárni a barokk épület homlokzati architektúráját. - Szondázó kutatással azonosítani különböző korú falfestések esetleges nyomait. Ez utóbbi célkitűzést végül az általunk megvalósítottnál sokkal szélesebb körben teljesítet-