Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2005)
B. Gál Edit: Az Orczy-kastély építés- és birtoklástörténete
pontokról kapták nevüket. A gyöngyösi ág megalapítója báró Orczy II. Lőrinc aki az ún. külső (barokk) kastélyban „telepedett le" feleségével, gróf Batthyány Terézzel. A külső kastély 1820 után, II. Lőrinc idején válik meghatározóvá. A báró ugyanis ezt emeli családja központjává, s 1826-ban Zohfal Lőrinc tervei alapján klasszicista stílusban átépítteti a barokk épületet. Ugyanebben az építkezési ciklusban alakították át a város főterén álló földszintes házakat is, amelyekben egykor Orczy István élt. Az épületek emeletet és egységes homlokzatot kaptak. Ide, a legidősebb testvér kezelésébe került a családi fegyver-, könyv-, és levéltár. (5. kép) A többi gyöngyösi ingatlan az 1820-as osztálykor másmás testvér birtokába került. A belső „Haller-Berényi" kastélyt László kapta, s övé lett a major egy része illetve a pince. A major másik fele Györgynek, míg a „Fabrika" József özvegyének gróf Pejachevich Xavériának jutott, aki a XIX. század közepén eladta az épületet a városnak kórház céljára. 12 (6. kép) II. Lőrincnek csak egyetlen leánya született Anna, aki gróf Szapáry József felesége lett. így a gyöngyösi férfi-ág kihalt, a leányági leszármazottak azonban egészen az 1930-as évekig a városban éltek. A kastélyépítés előzményei Földesúri majorság a város határán kívül - 1723-1770 1723-ban Orczy István, mint a város egyik legnagyobb földesura, a jászok és kunok kapitánya kerthelyet kért és kapott a tanácstól, azt a területet, amelyen ma is a kastély áll, s amely - szemben az ispotállyal -, a Benére (ma Mátrafüredre) vivő úttól, az Egerbe vezető szekérút mentén egészen a Mérges folyásáig terjedt. Az oppidumnak az 1700-as évek elején a fő útvonalai délről a Csapó utca, a Szt. Bertalan templom környékén a Piarcz utca és az innen keletnek forduló Bene utca. A piactól észak felé vezet a Sólymos utca, illetve nyugat felé átkelve a patakon a Tó (Tót) utca. Ezen útvonalak mellé települt a lakosság zöme. Az ispotály (a Szt. Erzsébet templom), mint minden településen, itt is a város keleti határán kívül feküdt, az Egerbe vezető szekérút mellett, a minden évben felosztásra kerülő kertek között. Ezt a területet szemelte ki saját maga számára Orczy István földesúr, hogy ott majorságot hozzon létre. Az október 15-én kelt jegyzőkönyv szerint : „Tekintetes Nemzetes és Vitézlő Orczy István úr eő Kegyelme felszólítására kiküldetett Bíró és Nótárius uramék, hogy mivel az Ispotályon belül lévő kertek sorában kívánna eő Kegyelme elfoglalni maga majorságára, földesúri hatalmából is egy darab kert helyet, akinekis midőn a bírói szemléről megérkeztének volna és előadták, hogy azon puszta kert legyen a Sz- Erzsébet templomon belül Zely György úr szomszédságéiban egy felől, más felől pedig az Egri Szekér út mellett be a Mérgesig, mely puszta kerthely szabadossan építtethetik, mindazonáltal az mely szeginy gazdáknak az veteményes kertjek ottan oda találtatnak foglaltatni, az Úr eő Kegyelme azoknak árát bocs szerint megadni tartozik. " 13 12 MOL P522 II. 2. es. Nr. 19. 13 HML V-lOl/a/3 118. p.
