Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2005)

B. Gál Edit: Az Orczy-kastély építés- és birtoklástörténete

pontokról kapták nevüket. A gyöngyösi ág megalapítója báró Orczy II. Lőrinc aki az ún. külső (barokk) kastélyban „telepedett le" feleségével, gróf Batthyány Terézzel. A külső kastély 1820 után, II. Lőrinc idején válik meghatározóvá. A báró ugyanis ezt emeli csa­ládja központjává, s 1826-ban Zohfal Lőrinc tervei alapján klasszicista stílusban átépítte­ti a barokk épületet. Ugyanebben az építkezési ciklusban alakították át a város főterén ál­ló földszintes házakat is, amelyekben egykor Orczy István élt. Az épületek emeletet és egységes homlokzatot kaptak. Ide, a legidősebb testvér kezelésébe került a családi fegy­ver-, könyv-, és levéltár. (5. kép) A többi gyöngyösi ingatlan az 1820-as osztálykor más­más testvér birtokába került. A belső „Haller-Berényi" kastélyt László kapta, s övé lett a major egy része illetve a pince. A major másik fele Györgynek, míg a „Fabrika" József özvegyének gróf Pejachevich Xavériának jutott, aki a XIX. század közepén eladta az épü­letet a városnak kórház céljára. 12 (6. kép) II. Lőrincnek csak egyetlen leánya született Anna, aki gróf Szapáry József felesége lett. így a gyöngyösi férfi-ág kihalt, a leányági leszármazottak azonban egészen az 1930-as éve­kig a városban éltek. A kastélyépítés előzményei Földesúri majorság a város határán kívül - 1723-1770 1723-ban Orczy István, mint a város egyik legnagyobb földesura, a jászok és kunok ka­pitánya kerthelyet kért és kapott a tanácstól, azt a területet, amelyen ma is a kastély áll, s amely - szemben az ispotállyal -, a Benére (ma Mátrafüredre) vivő úttól, az Egerbe vezető szekérút mentén egészen a Mérges folyásáig terjedt. Az oppidumnak az 1700-as évek elején a fő útvonalai délről a Csapó utca, a Szt. Berta­lan templom környékén a Piarcz utca és az innen keletnek forduló Bene utca. A piactól észak felé vezet a Sólymos utca, illetve nyugat felé átkelve a patakon a Tó (Tót) utca. Ezen útvonalak mellé települt a lakosság zöme. Az ispotály (a Szt. Erzsébet templom), mint min­den településen, itt is a város keleti határán kívül feküdt, az Egerbe vezető szekérút mel­lett, a minden évben felosztásra kerülő kertek között. Ezt a területet szemelte ki saját ma­ga számára Orczy István földesúr, hogy ott majorságot hozzon létre. Az október 15-én kelt jegyzőkönyv szerint : „Tekintetes Nemzetes és Vitézlő Orczy István úr eő Kegyelme felszó­lítására kiküldetett Bíró és Nótárius uramék, hogy mivel az Ispotályon belül lévő kertek so­rában kívánna eő Kegyelme elfoglalni maga majorságára, földesúri hatalmából is egy da­rab kert helyet, akinekis midőn a bírói szemléről megérkeztének volna és előadták, hogy azon puszta kert legyen a Sz- Erzsébet templomon belül Zely György úr szomszédságéiban egy felől, más felől pedig az Egri Szekér út mellett be a Mérgesig, mely puszta kerthely szabadossan építtethetik, mindazonáltal az mely szeginy gazdáknak az veteményes kertjek ottan oda találtatnak foglaltatni, az Úr eő Kegyelme azoknak árát bocs szerint megadni tartozik. " 13 12 MOL P522 II. 2. es. Nr. 19. 13 HML V-lOl/a/3 118. p.

Next

/
Thumbnails
Contents